Az alacsony rosttartalmú és a feldolgozott élelmiszerek hirtelen vércukorszint-emelkedést eredményeznek, így akik sokat fogyasztanak belőlük, magasabb diabétesz-kockázattal számolhatnak – írja egy friss tanulmány. „A vércukorszint emelkedésével és a hasnyálmirigy inzulintermelésének állandó ösztönzésével jelentősen megnő a cukorbetegség kialakulásának veszélye, főleg azoknál, akik napról napra, étkezésről étkezésre ilyesmit esznek” – mondta Dr. David Ludwig obezitológus, aki független szakértőként mondott véleményt az új tudományos eredményről.

Az értekezéshez 24 olyan tanulmányt elemeztek a kutatók, amelyek 1997 óta jelentek meg, és összesen 125 000 felnőtt étrendjét kísérték figyelemmel. Az adatok alapján megerősíthető a cukorbetegség kockázata és a magas glikémiás indexű táplálékok – úgymint a fehér kenyér és a burgonya – közötti összefüggés. Az American Journal of Clinical Nutrition című szakfolyóiratban közzétett tanulmány a Kalifornia és az Oxford Egyetem kutatóinak közös munkája nyomán megállapítja, hogy a vizsgált személyek naponta átlagosan 139 gramm cukrot vittek be a szervezetükbe. Az egyesült államokbeli Betegségmegelőzési és Járványügyi Központ (CDC) adatai alapján az ország lakóinak 8 százaléka küzd diabétesszel. Tízből kilenc esetben 2-es típusú változatról van szó, melynek nyomán a test képtelen a vércukorszintet szabályozó inzulin hormon termelésére, illetve hasznosítására.

Az elemzés nem tér ki arra, hogy a megfigyelt személyek közül hánynál alakult ki cukorbetegség, de minden extra 2000 kilojoule-onként (azaz 478 kilokalóriánként) bevitt 100 gramm cukor 45 százalékkal növeli a 2-es típusú diabétesz kialakulásának esélyét. „Nagyon könnyű túllépni ezt a 100 grammot, főleg, ha nem figyelünk oda az étrendünk összetevőire” – magyarázta Heidi Silver, a Vanderbilt Egyetemi Orvosi Központ dietetikusa.

Az alacsony glikémiás indexű ételek közé tartoznak a halak, a húsok, a magas rosttartalmú gyümölcsök és zöldségek, a magvak, a sajtok és egyéb tejtermékek, a barna rizs, illetve a többi finomítatlan gabonaféle. A glikémiás terhelést a grammokban mért szénhidráttartalom és az adott fogáshoz társítható glikémiás index szorzataként lehet kiszámolni – utóbbi számos internetes adatbázisban elérhető.

A kutatók szerint közegészségügyi kérdés, hogy a lakosság minél jobban megértse a magas glikémiás terhelést jelentő étrend veszélyeit, illetve tisztában legyen a csökkentés lehetőségeivel. Egy nagyon érett banán például sokkal több cukrot tartalmaz, mint a még zöld. Az édesburgonya pedig nyersen sokkal egészségesebb, mint sütve. Valóságos információs és tévhit-dzsungel uralkodik a témában – fogalmazott Kari Kooi klinikai táplálkozástudományi szakértő. „Például az előrecsomagolt energiaszeletek rosttartalma nem ugyanazt a tápanyagot nyújtja, mint a gyümölcsök és a zöldségek természetes rostjai. Ez megtévesztő lehet a fogyasztókra nézve, akik azt hihetik, hogy minden rostforrás egyformán alacsony glikémiás indexű…” – tette hozzá.