Ennél a betegségnél klórozott szénhidrogének által előidézett mérgezéséről van szó. Noha a klórakne oka más, mint a hagyományos aknénál (acne vulgaris), megjelenése alapján ez is pattanásszerű. Tipikus jegyei pl. a mitesszerek, a megvastagodott szaruréteg, valamint gyulladásos tályogok és csomók a bőr érintett részein. A klórakne a kontakt akne (venenata acne) egyik formája, amely akkor keletkezik, ha a bőr közvetlen kapcsolatba kerül egy adott anyaggal. A bőrelváltozások különösen az arcot érintik.

A klórozott szénhidrogénekhez tartoznak többek között az úgynevezett dioxinok. A dioxinok kémiai vegyületek, melyek klórozott termékek gyártásakor, olvasztásakor vagy égetésekor keletkeznek, és már csekély mennyiségben rákkeltők és nagyon mérgezők. Ezeket használják például egyes növényvédő, fakonzerváló szerekhez, vagy egyes szintetikus kenőanyagokhoz, olajokhoz, de csekély koncentrációban megtalálhatók élelmiszerekben, pl. a tojásban is.

A dioxinok – mivel alapvetően a zsírszövetekben halmozódnak fel – az emberi szervezetbe állati zsírok elfogyasztásával, azaz leginkább különféle élelmiszerekkel juthatnak be. Porszemcsékre tapadva a környezeti levegőből is juthat a szervezetünkbe dioxin, különösen pl. hulladékégetők, vegyi gyárak környezetében.

A dioxinok a zsírban gazdag emberi szervekben is raktározódnak, de kiválasztódnak a placentán és az anyatejen keresztül is, így a szoptatás folyamán jelentős mennyiségű dioxin juthat az újszülöttek szervezetébe.

A mérgező dioxinok felszívódhatnak közvetlenül a bőrrel érintkezve, és ritka esetekben szájon át, vagy belélegezve mérgező füstök révén. A klórakne ezért a kontakt akne (venenata acne) egyik formája, amely akkor keletkezik, ha a bőr közvetlen kapcsolatba kerül egy adott anyaggal. A bőrelváltozások különösen az arcot érintik.

A klórakne nem tévesztendő össze a klórallergiával, amely uszodalátogatás következménye lehet. A klórallergia viszkető bőrkiütésként vagy a szemek viszketéseként nyilvánul meg klóros vízzel történt érintkezés után. Ezeket a panaszokat gyakran tévesen értelmezik klórakneként. A klórakne jelentkezése lényegesen nagyobb klórkoncentrációhoz kötött, mint ami az uszodákban van. Másrészt nem tiszta klór, hanem a klórnak más vegyszerekkel történő kölcsönhatása okozza. A klórakne elsősorban foglalkozási megbetegedésként fordul elő, ott, ahol a munkavállalók az elektromos-és vegyiparban, klórtartalmú vegyi anyagok folyamatos hatásának vannak kitéve.

A klórakne kezelése

A gyógykezelés történhet például a ciszták megnyitása és ürítése révén, valamint gyulladásgátló és hormontartalmú gyógyszerek adásával. Az A-vitaminos termékek hatékonysága itt erősen vitatott.

A hegesedés enyhítésére hidegterápiát (krioterápia) alkalmaznak, rövid ideig tartó fagyasztással eltávolítják a túlzott hegszöveteket. Bőrhámlasztás, vagy plasztikai kezelés is lehetőség a kezelésre. Krónikus lefolyású betegség során a terápia ellenére is torzító hegek maradhatnak vissza az érintett bőrfelületen. A kezelés több éven át is eltarthat.

Seveso-akne

Ez az akne-betegség súlyosabb fajtája. A megjelölés az olasz Seveso városban 1976-ban történt vegyi balesetre vezethető vissza, ahol nagy mennyiségű, erősen mérgező dioxin-kibocsátás történt. (Ezt az anyagot először a vietnami háborúban használták lombtalanítóként.) Több mint 200 ember betegedett meg. Nagy-Britanniában és Németországban felfüggesztették a dioxin gyártását.

(Németből fordította: Koncz László)