Mivel a munka és a szórakozás a modern ember idejét szinte teljesen felemészti, az alvás manapság már inkább luxus, mint napi szükségszerűség. Számtalan korábbi vizsgálat bizonyította, hogy az alváshiány szoros kapcsolatban állhat a szív- és érrendszeri megbetegedések, a metabolikus szindróma és a kóros elhízás kialakulásával. Az azonban nem teljesen világos, hogy miért okoz ehhez hasonló problémákat az alvásmegvonás.

A korábbi kutatások során általában a teljes alvásmegvonás hatásait vizsgálták a tudósok, ez a modell azonban sokakra nem alkalmazható, mivel a legtöbb ember csak egy-két órával alszik kevesebbet a szükségesnél. A Birmingham Egyetem tudósai mostani kutatásuk során a részleges alváshiány erekre és a légzésre gyakorolt hatásait vizsgálták meg. Az eredmények szerint már az is ronthatja az erek állapotát és a légzésközpont működését, ha két egymást követő éjszakán csökken az alvásidő.

A tudósok nyolc, 20 és 35 év közötti egészséges felnőtt önkéntessel dolgoztak. A kutatás első két éjszakáján a résztvevők nyolc-nyolc órát aludhattak, ezek után azonban, a teljes alvásmegvonás helyett, három éjszakán keresztül csak négyórányi alvást engedélyeztek nekik a tudósok. A résztvevők ezt követően teljes kivizsgáláson estek át. Az eredmények szerint az első két alváshiányos éjszaka után jelentősen csökkent a vaszkuláris funkció a végigaludt éjszakák után mért értékekhez képest. „Érdekes módon a harmadik éjszakát követően az értékek visszaálltak, de ez valószínűleg annak köszönhető, hogy szervezetük alkalmazkodott az akut alváshiányos állapothoz” – nyilatkozta Keith Pugh, a kutatás egyik vezetője.

Egy másik vizsgálat során a kutatók magasabb szén-dioxid-tartalmú levegőt lélegeztettek a résztvevőkkel, ami normális esetben növeli a percenkénti lélegzetvételek számát és mélységét. Az alváshiányos résztvevők légzéskontrollja azonban nem működött olyan hatékonysággal, mint korábban, a végigaludt éjszakák után. A légzéskontroll és a vaszkuláris funkciók csak azután álltak vissza teljesen, hogy a résztvevők öt napon keresztül minden éjjel 10 órát aludhattak.

Pugh szerint a kutatási eredmények is bizonyítják, hogy szoros kapcsolat van az alváshiány, valamint a szív- és érrendszeri betegségek között. „Ha az akut alváshiány hosszú időn keresztül fennáll, az hatással lehet az erek állapotára, valamint növelheti a szív- és érrendszeri betegségek kialakulási esélyét” – vélekedett a kutató.

A tudósok által megfigyelt légzéskontroll-problémák szerepet játszhatnak az alvási apnoé kialakulásában, ami szintén szoros összefüggésben van a szív- és érrendszeri betegségekkel. Pugh szerint az idősebbek különösen nagy veszélyben vannak, mivel ők ritkán alusszák végig az éjszakát. „Reméljük, hogy hamarosan felfedezhetjük azt a mechanizmust, ami segíthet megmagyarázni, miként károsítja az alváshiány az érfunkciókat és a légzéskontrollt” – mondta a tudós.

Pugh és kollégái a Kísérletes Biológia 2013 konferencián ismertették részletes kutatási eredményeiket.