A Florida Egyetem kutatói szerint naponta egy aszpirinnel nem mindig tartható távol a szívbetegség. Az általuk kidolgozott algoritmus azonban azonosítja azokat a tényezőket, amelyeket az orvosoknak figyelembe kell venniük ahhoz, hogy meg tudják állapítani, melyik beteg számára jár előnyökkel a gyógyszer napi fogyasztása. Az Egyesült Államokban körülbelül 50 millióan szednek aszpirint napi rendszerességgel a szívbetegség kezelésére vagy megelőzésére. Közülük legalább 50 százalék több mint 100 milligrammot fogyaszt a gyógyszerből naponta.

Bár az aszpirint az elmúlt 20-30 évben elterjedten alkalmazták a szív-érrendszeri betegségek kezelésében, a korábbi kutatások átfogó elemzése azt mutatja, hogy a vény nélkül kapható gyógyszer nem mindenki esetében jár ugyanolyan előnyökkel.

A Cleveland Clinic Journal of Medicine májusi számában megjelent tanulmányukban Dr. Ki Park és Dr. Anthony A. Bavry bemutatják algoritmusukat, ami egy sor olyan kérdésen vezeti végig az orvosokat, amelyek a betegek életkorát, nemét és aktuális egészségi állapotát veszik figyelembe. A válaszok segítenek meghatározni, hogy érdemes-e belefoglalni az aszpirint az adott beteg kezelésébe. Az értékelést azonban néhány évenként meg kell ismételni, amint a betegek állapota változik.

Az elemzésből kiderült, hogy bár az aszpirin továbbra is jó módszer lehet az újabb szívroham megelőzésére, a több nem feltétlenül jobb. Az aszpirin kis dózisa (pl. tablettánként 81 milligramm) ugyanolyan mértékű védelmet nyújt, mint a standard 325 milligramm, miközben csökkenti a vérzés kockázatát. A legújabb szakirodalom szerint azonban még az alacsonyabb dózis sem feltétlenül alkalmas minden betegnek. Nők esetében például az eredmények szerint az aszpirin segít megelőzni a stroke bizonyos típusait, a szívrohamot azonban nem képes ugyanolyan hatékonyan megelőzni, mint a férfiak esetében. Másrészt viszont a nők esetében alacsonyabb az aszpirinnal összefüggő gyomor-bélrendszeri vérzés kockázata, mint a férfiakban.

A kockázati tényezők az életkorral is változnak, és a koleszterincsökkentő gyógyszerek is befolyásolhatják az aszpirin hatékonyságát. A cukorbetegek esetében, akiket automatikusan a szív-érrendszeri betegségek magas kockázati csoportjába sorolnak, a mai napig ellentmondásos az aszpirin alkalmazása. Az egyes betegek személyes kockázatának értékeléséhez tehát a szakértők szerint rengeteg tényezők számításba kell venni.