Ha a bélbaktériumok megváltoznak a táplálkozásváltás hatására, az kihat az agyműködésre is. A University of California kutatói megerősítették, hogy azoknak az egészséges nőknek, akik rendszeresen ették a probiotikumokat tartalmazó joghurtot, változások mentek végbe az agyműködésében. A bakteriális környezet, a bél mikroflórája képes befolyásolni az agyműködést, ez jelentősen megkönnyíti az agyfunkció javításának lehetőségét.

„Kutatásunk azt mutatja, hogy a joghurtnak olyan összetevői vannak, amelyek ténylegesen képesek megváltoztatni, ahogyan az agyunk a környezetre reagál. Ezt tekintetbe véve új értelmet nyer az »az vagy, amit megeszel« mondás” – mondja dr. Kirsten Tillisch, az egyetem professzora. Az emésztőrendszer és az agy kapcsolata tehát kétirányú utca.

Tudták a kutatók, hogy az agy jelzéseket küld az emésztőszervekbe, ezért járul hozzá a stressz vagy az érzelmi élet anomáliája gyomor- és bélpanaszok keletkezéséhez. De a jelzés visszafelé is megy! „Időről időre halljuk a betegektől, hogy azelőtt soha nem érezték magukat depressziósnak vagy szorongónak, amíg nem keletkeztek emésztőszervi problémáik” – mondja a kutató.

A kísérleti személyeket – 36 nőt, 18 és 55 év közöttieket – három csoportra osztották: egyik csoport többféle probiotikummal készült joghurtot evett (olyan baktériumokat tartalmazott, amelyek pozitív hatással vannak a belekre) naponta kétszer, négy héten át, a másik csoport egy tejterméket, amely joghurtnak látszott, de nem tartalmazott probiotikumot, a harmadik csoport nem kapott ilyen ételt.

A kísérleti személyek agyát FMRI-vel (Functional Magnetic Resonance Imaging) szkennelték a 4 hetes kísérlet elején és végén, egyszer a pihenés állapotában, egyszer érzelemfelismerő feladat alkalmával. (Dühös vagy rémült emberek arcának képét mutatták nekik, és ugyanazokat az érzelmeket kifejező arcokkal kellett párosítaniuk.) Ezt a feladatot, amellyel az érzelmi és a kognitív agyterület bevonását mérték vizuális stimulus hatására, azért választották, mert az előzetes állatkísérletek a bélflóra változását az érzelmi magatartással hozták összefüggésbe.

Az érzelmi reaktivitási feladatra válaszul azoknál a nőknél, akik probiotikus joghurtot fogyasztottak, a többiekkel összehasonlítva, csökkent az aktivitás azokon az agyterületeken, amelyek feldolgozzák és integrálják a belső szervi érzeteket, például az emésztőszervekét. Emellett ugyanők nem érzékelték olyan mértékben a saját érzelmi-kognitív-testérzékelő hálózatukat, mint a többiek. (A többi nőnél stabil vagy növekvő aktivitás mutatkozott ezen a hálózaton.)

A nyugalmi állapotban való agyszkennelés azt mutatta, hogy a probiotikumot fogyasztó nőknél erősebb volt a kapcsolat, az összeköttetés az érzelmi-testérzékelő terület és a gondolkodással összefüggő terület között. Míg a tejterméket nem fogyasztók inkább az érzelmi-testérzeti területhez mutattak nagyobb fokú kapcsolódást, a nem-probiotikus tejtermék fogyasztóinak eredményei valahol a két csoport között voltak.

A kutatókat meglepte, hogy ilyen sok agyterületre kiterjed a hatás. „A nyugati étrend zsírban és szénhidrátban bővelkedik, ez egészen más bélflórát hoz létre, mint a nagy rosttartalmú, zöldségekben gazdag diéta. Most már tudjuk, hogy ez nem csak az anyagcserére van hatással, hanem az agy működésére is kihat.”

(Független)