Szakemberek szerint csupán egy tévhit, hogy a reggeli kávé hatására élénkebben indul a napunk, valójában ugyanis ezzel csak azt érjük el, hogy rövid idő elteltével újra kívánni fogjuk a koffeint, és amíg nem jutunk hozzá, fejfájással, szédüléssel és tompasággal fogunk küzdeni. Aki azt tapasztalja magán, hogy kávé nélkül képtelen nekiindulni a napnak, az valójában már koffeinfüggő, és ideje elgondolkodnia azon, hogy végleg szakít ezzel a szenvedélyével.

Peter Rogers, a Bristol Egyetem professzora több mint húsz éve tanulmányozza a kávét és annak hatásait, és ennek eredményeképpen mára már mind ő, mind a munkatársai leszoktak a koffeinfogyasztásról. A professzor úgy véli, a koffein egyáltalán nem segít abban, hogy éberebbek legyünk, ellenben a vérnyomásra kifejezetten káros hatással van.

A Neuropsychopharmacology című lapban megjelent vizsgálat során a szakember és csapata közel 300 önkéntest kísért figyelemmel, akiknek fele közepes vagy nagy mennyiségű koffeint fogyasztott, míg a másik fele csak kis mennyiségűt. Valamennyiüket alávetették egy tesztnek, és arra kérték őket, hogy annak megkezdése előtt 16 órával már ne fogyasszanak koffeint. Ezután az alanyokat találomra kétfelé osztották, és egy részük kávét, másik részük viszont csupán placebót kapott, majd megfigyelték, melyik milyen hatást vált ki. Az eredmények meglepőek voltak, kiderült ugyanis, hogy bár a rendszeres kávéivók azután, hogy kávéhoz jutottak, valóban éberebbek lettek, ám csupán épp annyira élénkültek fel, mint azok az amúgy nem kávézók, akiket placebóval itattak meg. Mindez tehát annyit jelent, hogy a kávé semmivel sem teszi éberebbé a koffeinfüggőket annál, mint amilyen éberek alapállapotban azok, akik soha nem is isznak kávét.

Mindennek hátterében – a professzor elmondása alapján – az áll, hogy koffein meggátolja az agyban az adenozin működését, ami alapjáratban testünk reakcióinak lelassításában játszik szerepet. Vagyis amikor kávézunk, az olyan, mintha vezetés közben csak a gázt nyomnánk, és soha nem lépnénk rá a fékre. Ez a hatás eltart egy darabig, utána azonban – hacsak nem döntünk egy újabb adag kávét magunkba – megjelennek az elvonási tünetek, és mivel az adenozin ismét működésbe lép, egyből álmossá válunk.

Számos egyéb tanulmány is foglalkozik a koffein káros hatásaival, ám olyanok is akadnak, melyek annak előnyeit ecsetelik. Rogers professzor azonban azon az állásponton van, hogy az előnyök csakis a kávéban található antioxidánsoknak köszönhetőek, nem pedig a koffeinnek, így a legjobb megoldás, ha koffeinmentes kávéra állunk át, mert így a hátrányokat nem, csak az előnyöket fogjuk tapasztalni.