A szelénről ma már tudjuk, hogy az őszi-téli időszakban gyakori vírusos eredetű megbetegedések megelőzése mellett több súlyos, népbetegségnek is számító kórkép megelőzésében és kezelésében is alkalmazható. Hiánya szívizom-degenerációt okozhat, pótlásával ez a betegség gyógyítható, illetve megelőzhető. A jód mellett a szelén hiánya is pajzsmirigy rendellenességekhez, súlyos esetben halálhoz vezethet. Fontos: az antioxidáns hatású szelén a kívánatosnál nagyobb koncentrációban toxikus és betegségek kiváltására is képes.

Kétélű fegyver

A periódusos rendszer 34. elemét 1817-ben Berzelius fedezte fel, és a görög mitológiából ismert Szeléné holdistennő nyomán szelénnek nevezte el. Az elnevezés azért is találó, mert miként a Holdnak, a szelénnek (Se) is két oldala van. Az elsőt, a károsat, a mérgező és rákkeltő hatású oldalát viszonylag korán felismerték. Az utóbbi évtized kitartó és napjainkban is folyó intenzív kutatómunkája azonban pozitív hatásait is bizonyította egyes betegségek kialakulásában, kezelésében és megelőzésében. Fontos megemlíteni, hogy a jód után ez volt a második mikroelem, amelyről sikerült igazolni, hogy a szelénhiány pótlásakor a hiánytüneteket ki lehet küszöbölni – mondja Prof. Balázs Csaba endokrinológus.

A szív-és érrendszer védelmében

Kína Keshan tartományában már 1935-ben felütötte fejét egy rejtélyes betegség, mely fatális szívizom-degenerációval járt. 1979-ben sikerült bizonyítani, hogy ennek a szívbetegségnek az okozója a szelén hiánya, melynek pótlásával a betegség gyógyítható, ill. megelőzhető. Az utóbbi évek kutatásai rávilágítottak arra is, hogy a szelén antioxidáns-, antitrombotikus-, ill. lipid peroxidációt gátló hatásának szerepe lehet korunk szív-és érrendszeri betegségeinek megelőzésében.

Védelem a vírusok és a káros szabad gyökök ellen

A sejteket károsító szabad gyökök fokozott termelődéséhez vezetnek olyan állapotok, amelyekkel nap mint nap találkozunk. Ilyen a stressz, a szennyezett levegő, a különböző vegyszerek, amelyek akár környezetünkben, akár az elfogyasztott táplálékban találhatók. A szabad gyökök sejtkárosító hatása a szervezet egészében jelentkezik. Az ún. oxidatív stressz, vagyis a szabad gyökök képződésének folyamata az egyes szerveken különböző elváltozásokat képes létrehozni. Ilyenek például a már említett szívproblémák mellett a bőrön jelentkező gyulladásos betegségek, az agyi területen a stroke, a tüdő területén az asztma, de hozzájárulhat több szervet érintő kórképek kialakulásához is, mint a diabétesz, vagy a daganatos elváltozások. Számos kedvező tulajdonsága mellett a téli időszakban leginkább a szelén antivirális hatását élvezhetjük. 2005-ös felmérések alapján az influenzajárvány Európa azon országaiban volt különösen nagy mértékű, ahol alacsony szelén szint jellemző.

Hormonális eltérések és meddőség

Epidemiológiai adatok alapján is jelentősek a magyar lakosságban az endokin, ezen belül a pajzsmirigy betegségei, ill. a női és férfi meddőség problémája, melyek összefüggésben vannak a szelén hiányával. Ismert, hogy nemcsak a jód-, hanem a szelénhiány is pajzsmirigy rendellenességekhez, súlyos esetben halálhoz vezethet. Korábbi kutatásban meddő, vagy csökkent nemzőképességű férfiak esetében egyértelműen kimutatták, hogy napi 100 mikrogramm szelén 3 hónapon át történő szedésével javult az ondósejtek vándorlási képessége.

Fontos a személyre szabott dózis

Hazánk a mérsékelten szelénhiányos államok közé tartozik Európában, azért kiegészítő pótlásáról fontos gondoskodnunk. Ugyanakkor fontos, hogy ne essünk túlzásokba, azaz ne vigyünk be a szükségesnél nagyobb mennyiséget. Alapvető farmakológiai megállapítás, hogy olyan anyag, amelyiknek semmilyen mellékhatása nincs, annak valószínűleg a gyógyhatása is hiányzik. Meg kell találnunk tehát azt a tartományt (általában 150-200 mikrogramm/nap), amelytől kedvező hatás várható, azonban a dózis függ a beteg állapotától, az indikációtól: a kritikus állapotban lévő betegeknek ennél lényegesen nagyobb dózisra van szükségük. Tudnunk kell azonban, hogy az antioxidáns hatású szelén a kívánatosnál nagyobb koncentrációban toxikus és betegségek kiváltására is képes. A beteg egészségének szempontjából minden paramétert egyidejűleg és gondosan kell mérlegelnünk. Az optimális hatás érdekében a napi szükséges mennyiséget személyre szabottan javasolt beállítani: csak akkor és csak annyit szabad bevenni belőle, amennyit a szervezetünk feltétlenül igényel.
(Szelént tartalmaz több dióféle, tonhal, rizs, napraforgómag, teljes kiőrlésű liszt, szárnyasok és a vörös húsok – a szerk.)

www.endokrinkozpont.hu