A szorongás káros egészségügyi következményeit, például a szívkoszorúér-betegség megnövekedett kockázatát, már régóta ismerjük. A legújabb kutatás szerint azonban a szorongás az agyérgörcs (stroke) kockázatát is megnövelheti. A szorongásos zavarok az amerikai felnőtt népességének közel 20%-át sújtják évente, és gyakran fél évnél is tovább tartanak.

Agyérgörcs akkor következik be, amikor az agyba irányuló vérellátás elzáródik, és ezáltal az agy nem jut hozzá a létfontosságú oxigénhez és tápanyagokhoz. Amikor stroke következik be, agysejtek halnak el, és a stroke előfordulási helyétől függően hatásai a bénulástól és a látási vagy beszédzavaroktól a memóriavesztésig és a magatartásváltozásokig terjedhetnek.

„A szorongás nagyon gyakori rendellenesség az általános népesség körében” – magyarázta Maya Lambiase, a tanulmány szerzője. „A szorongás diagnosztizálásával és kezelésével nem csak az általános életminőséget lehet javítani, hanem a szív-érrendszeri megbetegedések, például a stroke kockázatát is csökkenteni lehet idősebb korban.”

Az egyetem kutatói több mint 6 000 huszonöt és hetvennégy év közötti személyt vizsgáltak 22 éven keresztül, akik a vizsgálati időszak elején még nem estek át agyérgörcsön. Az utánkövetési időszakban a kutatók kérdőívekkel rögzítették a résztvevők szorongásának és depressziójának szintjét, és rögzítették a stroke-os esetek előfordulását.

Eredményeik azt mutatták, hogy a szorongás legmagasabb szintjével rendelkező alanyok esetében 33 százalékkal nagyobb volt a stroke előfordulásának kockázata azokhoz viszonyítva, akik kevésbé voltak szorongók.