Nagyobb az esélyük a korai halálra a forgalmas autóutak mellett élőknek – még akkor is, ha a légszennyezettség-értékek nem lépik át a »biztonságos« szintet, állítják holland kutatók. Egy friss kutatás eredményei szerint az állandó légszennyezésben élőknek 7 százalékkal nagyobb az esélyük a korai halálra, mint azoknak, akik nyugodtabb környékeken laknak.

A dízel-kipufogógázban lépő mikroszkopikus részecskékről már korábban is bebizonyosodott, hogy roncsolják a tüdőt, károsan hatnak az erekre, és fokozzák a vérrögök kialakulását. A mostani vizsgálatok azonban segítettek bizonyítani, hogy ezek a problémák már az Európai Unióban elfogadott egészségügyi határértékek alatt is előfordulhatnak. A mostani kutatás során a tudósok összesen 22 tanulmány adatait használták fel, amelyek összesen 367 000 önkéntes részvételével, 13 európai nagyvárosban készültek.

A kutatók elsősorban arra voltak kíváncsiak, hosszú távon milyen hatással vannak a kipufogógázban és más ipari szennyeződésekben található apró (2,5 mikromilliméter alatti) por- és koromszemcsék (PM2,5) az egészségre. A vizsgálati eredmények szerint éves szinten már plusz 5 mikrogramm/köbméternyi PM2,5 is 7 százalékkal növelheti a korai halálozás esélyét. Érdekes módon ez a tendencia csak férfiak esetében volt kimutatható, a nőkre nem volt hatással a légszennyeződés.

A kutatás során a tudósok megállapították a nitrogén-oxid és a szálló por mennyiségét a résztvevők otthonának a közelében, majd a közeli utak forgalmát is felmérték. A résztvevők közül 29,076-an haltak természetes halált a kutatás 14 éve alatt. Az eredmények szerint leginkább a 2,5 mikrométernél kisebb átmérőjű részecskék a felelősek ezért, még a most érvényben lévő egészségügyi határértékek alatti koncentrációban is. A PM2,5 és a korai halálozás közti kapcsolat azok után is egyértelmű volt, hogy a tudósok olyan egyéb tényezőket is figyelembe vettek, mint a dohányzás, az elhízás és az aktivitási szint.

„Az eredmények arra engednek következtetni, hogy a PM2,5 már jóval az egészségügyi határértékek alatt is érezteti káros hatásait – nyilatkozta Dr. Rob Beelen, az Utrecht Egyetem munkatársa, a mostani kutatás vezetője – A WHO levegőminőségi ajánlásai szerint 10 mikrogramm/köbméter lenne az ideális egészségügyi határérték, és a mostani vizsgálatok alapján mi is minden tekintetben támogatjuk ezt az elképzelést.”

„Az elmúlt 50 évben történt előrelépés ellenére reméljük, hogy Beelen és kollegái segítenek ráirányítani a figyelmet a légszennyezés káros hatásaira – kommentálták a kutatási eredményeket az Edinburgh Egyetem tudósai, Jeremy Langrish és Nicholas Mills – Ezek alapján egyértelmű, hogy át kell gondolni az európai egészségügyi rendelkezéseket, és szigorítani kell a mostani szabályozást.”

A kutatásról részletesebben a Lancet című orvosi szaklapban olvashatnak az érdeklődők.