1999 és 2008 között 27-ről 33-ra nőtt az évente személyenként elfogyasztott gyorséttermi menük száma. Ez idő alatt 25 fejlett országban 25,8-ről 26,4-re emelkedett a lakosság átlagos testtömegindexe, ami menünként 0,03-nyi gyarapodást jelent – derül ki az Egészségügyi Világszervezet közlönyében nemrég megjelent tanulmányból.

A testtömegindex 18,5 és 24,9 közötti érték esetén számít egészségesnek, 25 és 29,9 között túlsúlyt jelez, efölött pedig elhízásról beszélhetünk. Az értekezés szerzői úgy vélik, hogy kormányzati intézkedésekkel lassítani lehetne a járványszerűen terjedő elhízást, vagy a döntéshozók akár vissza is fordíthatnák a folyamatot – mégpedig a gyorsételekre vonatkozó szabályozással.

Ez az első olyan kutatás, ami a szabályozás hiányának gazdasági, illetve az elhízásra gyakorolt hatását vizsgálja. Az eredmények alapján mielőbbi beavatkozással megelőzhető volna a jelentős túlsúly lerakódása, valamint az ebből következő súlyos egészségügyi problémák kialakulása, úgymint a cukorbetegség, a szívproblémák, a stroke vagy bizonyos rákfajták.

„Amennyiben a kormányok nem szánják rá magukat a gyorsételek szabályozására, a piacot mozgató láthatatlan kéz továbbra is az elhízást fogja támogatni, aminek beláthatatlan következményei lesznek a közegészségügyre és a gazdaság teljesítőképességére” – összegezte a munkálatokat irányító Dr. Roberto De Vogli.

A felmérés során a magas jövedelmű országokra fókuszáltak a szakértők, de a fejlődő államok is veszélyben vannak, hiszen a leírtak szerint „a piac deregularizációja és globalizációja miatt, főleg a legutóbbi három évtizedben”.

Leginkább Kanadában, Ausztráliában, Írországban és Új-Zélandon lettek népszerűek a gyorséttermi menük, míg az olyan erőteljesebb szabályozással élő államokban, mint Hollandia, Görögország és Belgium kevésbé emelkedett a fogyasztási ráta.