Ha valaki rákban megbetegszik, akkor előtte az életében már több olyan hatás érte, ami mély lenyomatot hagyott vissza benne. Az öröklődés, az életmód, a táplálkozás, a környezeti hatások, gyógyszerek, mérgek, a lelki traumák feldolgozásának lehetősége, vagy éppen hiánya mind szerepet játszik abban, hogy a „pohár betelik”, és kialakul a rákbetegség.

Az a teória, hogy a rákot egyedül vírusok okoznák, a mai napig nem bizonyított. Ezt a tényt az amerikai Nemzeti Rákkutató Intézet, az NCI (National Cancer Institute)is beismeri. Azt az állítást, hogy a HPV-vírus lenne a méhnyakrák okozója, nagyon meg kell kérdőjelezni. Ez a mai napig csupán feltételezés, semmiképpen nem bizonyított tény. Ilyen és hasonló gondolatok csupán olyan embereknek jutnak eszébe, akik nem betegekkel foglalkozó orvosok, akik nem látnak tovább a Petri-csésze szélénél.

A HPV-ről (Human Papilloma Virus) tudni kell, hogy több mint 100 különféle típusát lehet megkülönböztetni. Ezek közül közel 30 azoknak a száma, amelyek a virológusok véleménye szerint rákot okozhatnak. Veszélyesnek a HPV 16 és 18 számít, ezek okoznák a méhnyakrák 70%-át. Állítólag. A kérdés csupán annyi, hogy mi történik az állítólag szintén rákot okozó többi típussal, ha csak a 16-os és 18-as ellen oltunk? Mert a 6-os és a 11-es típust (ami a Magyarországon is forgalomban lévő egyik HPV elleni védőoltásban szintén jelen van), a szeméremtáji szemölcsök miatt adják, legalábbis így értettem a leírásokból. A tanulmányok szerint viszont a 16-os és 18-as előfordulása elhanyagolhatóan kicsi: 0,8 és 2,3% közötti (USA). Tehát mi ellen is oltunk?

Tudni kellene azt is, hogy aki nemi életet él, az hamarosan megfertőződik a HPV egyik vagy másik formájával, ami viszont általában mindenfajta kezelés nélkül egy éven belül eltűnik. A fertőzés több, mint 90%-a spontán gyógyul, tehát az oltás felesleges.

Az oltás bevezetését megelőző tanulmányokban sok olyan kérdés szerepel, amit a gyártóknak meg kellene tudni válaszolni: miért végezték a vizsgálatokat Costa Rica vidéki tartományában, Guanacastéban, és miért csak 16 és 23 év között lévő nők részvételével? Miért nem volt placebo-kontrollált tanulmány, hiszen a placebo kizárólag annyiban különbözött az igazi oltástól, hogy csak a géntechnikailag előállított vírusrész hiányzott belőle? Ez azt jelentette, hogy a mellékhatások mindkét csoportban szinte azonosak voltak! Egy másik úgynevezett kontrollcsoport igazi placebo helyett Hepatitis-B oltást kapott.

Tehát mit is hasonlítottak össze ezekben a tanulmányokban? Az almát a körtével?

A következő kérdés: Miért ajánlották a HPV-oltást először 11, most pedig már 9 éves kortól, hiszen ilyen korú gyerekekkel egyáltalán nincsenek tapasztalatok? Kísérletezünk a gyermekeinken, unokáinkon?

Fontos megemlíteni azt is, hogy az oltóanyagban az immunválaszt fokozó, megerősítő anyag az alumínium. Egy új, eddig ismeretlen alumíniumsót alkalmaztak, amit eddig soha, sehol nem vetettek be: AHS – Aluminium-hydroxifoszfát-szulfát 225 mikrogramm/dózis, vagyis 675 mikrogramm terhelés személyenként… Ez pedig nagyon sok!

Az alumínium ismert mellékhatásai: Alzheimer-kór, Parkinson-kór, epilepszia, szklerózis multiplex, osteomalacia (csontlágyulás), CFS – krónikus fáradtság szindróma – , anémia (vérszegénység), asztma, Boeck-szarkoidózis, Crohn-betegség, rák.

C. Exley, Keele Egyetem, Nagy-Britannia: „Nincs bizonyíték arra, hogy az ember fiziológiája a biológiailag aktív alumínium kihívására felkészült volna, és naivitás feltételezni, hogy jelenléte nem káros.”
„Az alumínium hozzájárul a betegségek keletkezéséhez; és ez folytatódni fog, ha a továbbiakban a test alumínium általi terhelését nem vesszük figyelembe.”

A „védőoltás”-nak elnevezett készítményt az USA-ban 2006-tól, Európában 2007-től adják serdülő lányoknak – legújabban azonban fiúknak is. A gyakori mellékhatások és halálesetek miatt a nagy médiakampánnyal és lobbimunkával bevezetett oltás elfogadása sok felelős szakembernek komoly gondot okozott. Németországban 2008-ban 13 neves professzor fordult írásban az oltásokért felelős intézethez, kérve az indikáció és az oltási javaslat felülbírálását. A beadvány semmit nem változtatott a kialakult helyzeten – sajnos.

Augsburgi magánrendelőmben 2007-től feltűnően megszaporodott azon elkeseredett szülők száma, akik úgy találták és állították, hogy gyermekük a HPV-oltást (leginkább a második és harmadik oltást) követően betegedett meg. A panaszolt tünetek roppant széles skálán mozogtak: teljesítőképesség csökkenése, fej- és ízületi fájdalmak, látászavar, koncentrálásra való képtelenség, menstruációs zavarok, a menzesz elmaradása, emésztési és légúti panaszok, fertőzések – hogy csupán néhányat említsek. Egyeseknek tudtam, másoknak sajnos nem tudtam segíteni…

A német nyelvterületet érintő második haláleset Ausztriában történt: 2007. október 12-én elhunyt Ausztriában a 19 éves diáklány, Jazmin, aki a nagyon nagy hatást gyakorló és intenzív hirdetés hatására 21 nappal az említett dátum előtt beoltatta magát. Ezt az esetet részleteiben ismerem, mivel az elhunyt édesapjával kétszer is beszéltem telefonon. Ezt közölte velem:

„Röviddel az oltás után kezdődtek a kellemetlen tünetek: fejfájás, fényérzékenység, makacs gyomorpanaszok és hasmenés, melyek főleg az utolsó 7-10 napban erősödtek.” Jazmint édesapja halva találta bécsi diákszobájában. A halál oka (feltehetőleg) a légzőközpont bénulása volt.

Az okok felderítésében több hiba is fellelhető: a boncolás csak 6 nappal az elhalálozást követően történt meg. Ekkor az agyvíz (liquor) vizsgálata már nem volt egyértelműen kiértékelhető. A patológus mégis így fogalmazott: „Az a lehetőség, hogy egy allergiás immunológiai esemény vagy a HPV-oltás lenne felelős a halál bekövetkezéséért, orvosilag nem kizárható, mert egy fontos vizsgálat nem volt kivitelezhető.” A patológus prof. dr. Missliwetz kijelentette, hogy nagy valószínűséggel egy olyan agyi gyulladásos folyamat zajlott le, amit ADEM-nek nevezünk. (Akut demyelinizáló encephalo-myelitis, főként gyermekeknél, fiataloknál előforduló központi idegrendszeri gyulladás. Fertőző betegség vagy oltás után néhány héttel fellépő megbetegedés. Klinikailag a sclerosis multiplextől nem különböztethető meg. Tünetei: lelassult viselkedés, tudatzavar, fejfájás, nyaki merevség, hányás, epilepsziás rohamok, bénulás, a koordináció zavarai, a látóideg kétoldali gyulladása látászavarral…)

Az USA-ban 2013 végéig a HPV-oltással kapcsolatban a következő oltást követő nem kívánt eseményeket (OKNE) regisztrálták a VAERS (Vaccine Adverse Event Reporting System – Oltások Káros Mellékhatását Jelentő Rendszer) honlapján:

• Nem kívánt eseményről jelentés összesen: 30 352
• Komoly: 4091
• Kórházi ápolásra szorult: 3065
• Hosszabb kórházi ápolás: 234
• Életveszélyes: 562
• Méhnyakrák: 64
• Méhnyakrákot megelőző állapot (előstádium): 214
• Nem gyógyult meg: 6032
• Rokkant maradt: 952
• Halál: 140

Prof. Ingrid Mühlhauser, Hamburg (a 13 fent említett professzor egyike): „Ez az oltás nem más, mint egy, az egészséges lakosságon végzett ellenőrizhetetlen kísérlet.”

Összefoglalva: a HPV-oltás szükségtelen, megbetegítő, drága beavatkozás, amely nem véd!

További információ, beszélgetés as cikk szerzőjével videón.

Dr. Ébert Jenő
belgyógyász, homeopata