Bizonyos gyógyszereket ősszel és télen biztonsággal szedhetünk, ugyanezek tavasszal és nyáron napfény hatására bőrkiütéseket, csalánkiütést, ekcémát okozhatnak. Leggyakrabban az antibiotikumok és a gyulladáscsökkentő krémek használata miatt kialakult bőrtünetekkel fordulunk orvoshoz, de előfordul fényérzékenység vízhajtók és szívritmus-szabályozók miatt is.

A gyógyszerekhez mellékelt leírásból megtudhatjuk, ha egy készítmény fényérzékenységet okoz. Ilyen esetben az alkalmazásának ideje alatt kerülni kell a közvetlen napfényt – hívja fel a figyelmet dr. Garaczi Edina bőrgyógyász-allergológus. Az ilyen típusú gyógyszerek UV-sugárzás hatására szabad gyököket szabadítanak fel, így károsítják a bőrt. A készítmények a napfény hatását felerősítik, úgynevezett fototoxikus reakciót váltanak ki, így rövid idő alatt napégést, hólyagos bőrtüneteket okozhatnak a napnak kitett területeken. Jellemző a rövidnadrág viselése mellett a lábszárakon, az alkarokon a póló vonaláig, nyakon, dekoltázson, arcon megjelenő vörös, viszkető, sokszor hólyagos bőrtünetek kialakulása.

Fontos tudni, hogy a tünetek megjelenésére mindenkinek számítania kell, ha fényérzékenységet okozó gyógyszert szed, vagy krémet használ és a napon tartózkodik. A legtöbb panasz a nyári időszakban szedett antibiotikumok (tetracyclin, doxycyclin, ciprofloxacin) miatt jelentkezik, de gyakoriak az izomhúzódásokra, ízületi fájdalmakra használt krémek miatt jelentkező tünetek is. Emellett fényérzékenységet okozhatnak még a fájdalom- és gyulladáscsökkentők (ibuprofen), a vízhajtók (furosemide, hydrochlorothiazide), szívritmus-szabályozók (amiodaron, quinidine) és a gombaölő készítmények (griseofulvin).

Tünetek testszerte

A fényérzékenység mellett a gyógyszerek fotoallergiát is kiválthatnak. A fotoallergia szerzett immunológiai válaszkészség, csak azokban jön létre, akik előzetesen szenzibilizálódtak – érzékennyé váltak – a fényérzékenységet okozó hatóanyaggal szemben. Ebben az esetben az immunrendszer túlzott válaszkészsége van a háttérben, tehát allergiáról beszélünk. A különbség a tünetek megjelenésében is megfigyelhető: a fotoallergia tünetei nemcsak a fénnyel való érintkezés helyén jelennek meg, hanem egyéb bőrfelületeken is. Jelentkezhet a napégéshez hasonló bőrelváltozás, égő érzés a szemben, bőrpír, hólyagok, csalánkiütés, ekcémaszerű bőrelváltozás viszketéssel, duzzanattal, nedvedzéssel és hámlással.

Megelőzhető?

Gyógyszerek szedése előtt mindig nézzünk utána, hogy az adott készítmény okozhat-e fényérzékenységet – tanácsolja a szakorvos. Ha igen, az alkalmazásának ideje alatt kerüljük a közvetlen napfényt, illetve használjunk fényvédő krémet, ha a szabadban tartózkodunk. Ha mégis panaszaink jelentkeznek, a kezeléséhez antihisztamin és helyileg alkalmazott gyulladáscsökkentő krémek használhatók. A megelőzéshez védőruházat viselése javasolt, ugyanis a magas faktorszámú napvédő krém nem minden esetben jelent elegendő védelmet. Fotoallergiásoknál egyedül a szigorú fényvédelem betartásával előzhetők meg a tünetek.