Az álmatlanság hosszú távú hatásait vizsgáló kutatás szerint heti három megszakított alvásciklus már hat év alatt halálos következményekkel járhat. A tartós álmatlanság növeli a szív- és légzőrendszeri panaszok veszélyét – az alvási lehetőségektől, a nemtől és a kortól függetlenül, ráadásul a gyulladást mutató értékek is magasabbak lesznek.

A 40 éven keresztül zajló kutatás az álmatlanság hosszú távú hatásait vette górcső alá. A legalább hat esztendeig tartó inszomnia több mint másfélszeresére növeli a halálozás kockázatát az Arizonai Egyetem szakértői szerint. Az érintettek vérképe pedig gyulladásról tanúskodik, ami szívbetegséggel, cukorbetegséggel, rákkal, demenciával és depresszióval állhat összefüggésben.

Az inszomnia – tehát az elalvással, az alvó állapot fenntartásával vagy a túl korai ébredéssel kapcsolatos nehézség – gyakori panasznak számít. A krónikus inszomnia a hét legalább három napján fennálló gondot jelent, minimum három hónapon keresztül.

Az amerikai kutatók a tucsoni hivatalos alvási apnoé kutatás során gyűjtött adatokat elemezték, amely 1972-ben vette kezdetét. Eredményeik alapján az alkalmi álmatlansággal szemben a legalább hat évig jelen lévő probléma növelte a halálozási kockázatot, továbbá a C-reaktív protein szintjét a véráramban. Korábbi vizsgálatok is feltételezték már, hogy az inszomnia akár ölhet is, ám az emögött meghúzódó folyamat nem volt világos.

„Az inszomnia és a halálozás viszonyának átlátása kiemelten fontos a veszélyeztetett csoport számára. Úgy találtuk, hogy a tartós álmatlanság növeli a szív- és légzőrendszeri panaszok veszélyét, méghozzá az alvási lehetőségektől, a nemtől, a kortól vagy más ismert tényezőtől függetlenül” – magyarázta a kutatást vezető Dr. Sairam Parthasarathy.

„Noha a tartós inszomnia valóban magasabb CRP-értékkel járt, mint az alkalmi vagy a nem létező, további kutatás szükséges az összefüggés pontosabb ismeretéhez” – tette hozzá a szerzőként közreműködő Dr. Stefano Guerra az American Journal of Medicine hasábjain.