A szakemberek többsége egyetért abban, hogy némi stressz jótékonyan hat a testre, mégpedig a kortizol nevű serkentő hormon termelődésének révén. A túlzott feszültség azonban gátolja az immunválaszt, sőt csökkentheti a csontsűrűséget is. Ráadásul a kortizol összefüggésben áll az agy étvágyszabályozó központjával, így vágyat kelt a zsíros, cukros ételek iránt.

A szakemberek többsége egyetért abban, hogy némi stressz jótékonyan hat a testre, mégpedig a kortizol nevű serkentő hormon termelődésének révén. A túlzott feszültség azonban – például pénzügyi vagy munkahelyi gondok miatt – gátolja az immunválaszt, sőt csökkentheti a csontsűrűséget is.

A stressz tudományos hátterének magyarázatára Dr. Raychelle Burks és csapata videót készített az Amerikai Kémiai Társaság megbízásából, amelyet ide kattintva lehet megtekinteni.

A magyarázat szerint stresszhelyzetben másodperceken belül adrenalint és norepinefrint kezd termelni a szervezet, hogy felkészüljön a harcra vagy a menekülésre. Egy-két perc múltán kortizol árasztja el a testet, ami kis mennyiségben hozzájárul az egészség megőrzéséhez. A kortizol lehetővé teszi, hogy még több glükóz kerüljön a véráramba, így az adrenalinszint csökkenésével nem következik be hirtelen leállás. A kortizol serkenti továbbá a májműködést is, hogy a fölösleges glükóz kiürüljön.

Krónikus stressz esetén azonban a jótékony hatás a visszájára fordul, mivel korlátozódnak az immunválaszok, ami a fertőzésekkel szembeni fogékonyságban és lassúbb sebgyógyulásban nyilvánul meg, továbbá idővel a csontsűrűséget is csökkenti.

„Ráadásul a kortizol összefüggésben áll az agy étvágyszabályozó központjával, így sóvárgást kelt a zsíros és cukros ételek iránt” – hangzik el a felvételen.