A szövettani mintavétel során tapasztalt abnormális sejtek egynegyedét rosszul értékelik, a hiba miatt a betegek feleslegesen esnek át sebészeti beavatkozáson vagy besugárzáson, a mágneses képalkotó vizsgálat, vagy a röntgenes mammográfia is felesleges lenne. Vagyis az orvosok szerint magasabb a rosszindulatú daganat kockázata, pedig valójában nem az.

A patológusok az emlőből vett műtéti minták egynegyedét félrediagnosztizálják – állítják a Washingtoni Egyetem (Seattle, Egyesült Államok) munkatársai. A hiba miatt a betegek feleslegesen esnek át sebészeti beavatkozáson, vagy besugárzáson, illetve a mágneses képalkotó, vagy a röntgenes mammográfia is felesleges lenne. Vagyis tulajdonképpen az orvosok szerint magasabb a rosszindulatú daganat kockázata, pedig valójában nem az.

Dr. Joann Elmore professzor és munkatársainak vizsgálata arra a problémakörre fókuszált, hogy miként lehet elkülöníteni a környezetét beszűrt daganatot a szövettani struktúrát megtartótól (DCIS). Ez utóbbi még nem valódi rák, csupán magában hordozza a rosszindulatú terjedés kockázatát. A patológusok azonban hajlamosak a jóindulatú esetek túldiagnosztizálására, annak ellenére, hogy ezen betegeknél gyakorlatilag kizárt a rosszindulatú elfajulás.

A kutatók 240 szövettani metszetet elemeztek ki úgy, hogy 115 amerikai patológusnak küldték ki diagnosztikai célból. A konszenzusos eredmények szerint 60 esetben felül kellett vizsgálni az új diagnózist. Mindazonáltal, a szakértők szerint a DCIS diagnózisa mellet sem szükséges pánikba esni, ugyanis ennek orvoslása jóval kevésbé megterhelő beavatkozást jelent.