Szerencsésnek tarthatja magát az, aki minden sós ropogtatni valót és rendes ételt megehet, és a vérnyomása mégis normális marad. Újabb kutatások azonban azt sejtetik, hogy talán mégsem olyan szerencsés. Arra találtak bizonyítékot, hogy ha nem is emelkedik a vérnyomás, a túlzott nátriumbevitel káros többek között az ereknek, a szívnek, a vesének és az agynak.

Az étkezéssel fogyasztott nátriumra jelentkező vérnyomás-válasz széles sávban mozog, ez vezetett a „sóérzékeny vérnyomás” fogalmához. Nincs kötelező útmutató, de ha a vérnyomás nő magas nátriumtartalmú ételek fogyasztására, vagy csökken alacsony nátriumtartalmúaknál, akkor azt a személyt sóérzékenynek tekintik. Kiderült, hogy még a nem sóérzékenyeknél is káros hatása van a sónak több szervre, szövetre.

A só erekre gyakorolt hatása csökkenti az endothelium, azaz a vérerek belső borításának funkcióját. Az endothelium sejtjei számos élettani folyamatban játszanak szerepet, pl. a véralvadásban, a vérlemezkék összetapadásában és immunfunkciókban. A magas étrendi nátriumtartalom növelheti az erek merevségét is.

Egy tanulmány igazolta, hogy a túl sok só károsítja az ér endotheliumtól függő tágulását, egy másik szerint a mikrovaszkuláris funkciót, mindkét esetben a vérnyomás változásától függetlenül.

A magas étrendi nátriumtartalom a bal kamra túltengéshez vezethet, azaz a szív fő vérpumpáló kamrájának falát alkotó izomszövet megvastagodásához. Ahogy a kamra fala vastagszik, egyre kevésbé lesz rugalmas, és végül nem lesz képes úgy pumpálni a vért, mint az egészséges szív.

A veséket illetően bizonyított, hogy a magas nátriumszint csökkent vesefunkcióval jár, miközben a vérnyomás alig nő.

A tartósan magas étkezési nátrium tartalom érzékenyítheti az agy szimpatikus neuronjait, így különböző ingerekre nagyobb a válasz, pl. a vázizom összehúzódása. Ha nem is nő a vérnyomás, a tartósan magas szimpatikus inger károsan hat a célszervekre.

Nem könnyű vizsgálni a sófogyasztás csökkentésének klinikai hatásait, nehéz megbecsülni a sófogyasztás ajánlott mértékét. Számos bizonyíték támasztja alá, hogy a magas nátriumbevitelhez vérnyomás-növekedés és szív-érrendszeri problémák társulnak. Emiatt az Amerikai Szívgyógyász Egyesület a napi nátriumfogyasztást 1 500 mg alatti értékre javasolja korlátozni.

A sószóró eltávolítása az asztalról jó kezdet, de valószínűleg nem elég. Az ételeinkben lévő nátrium közel kétharmada a feldolgozott élelmiszerekből származik, olyanokból is, amelyeket nem gondolunk sótartalmúnak, mint például a kenyeret és más gabonából készült ételeket. Az éttermi ételek jellemzően több sót tartalmaznak, mint az otthon elkészítettek, így a ritkább étterem-látogatás segíthet a sóbevitel csökkentésében, különösen, ha otthon só helyett fűszerekkel ízesítjük az ételt.

(Angolból fordította: Korom Lajos)