A levegőben lévő részecskék és a nitrogén-dioxid káros hatása kiküszöbölhető azoknál a gyermekeknél, akiket életük első négy hónapjában anyatejjel tápláltak. Az idegrendszer a magzati korban alakul ki, ugyanakkor a magzatban még nem alakult ki olyan méregtelenítő mechanizmus, amely a káros anyagok hatását semlegesíteni tudná – állítja Aitana Lertxundi kutató.

Aitana Lertxundi a kutatómunkáját az INMA program keretében végezte, amit a Baszk Autonóm Közösség kormányának Egészségügyi Minisztériumától Jesús Ibarluzea vezetett. A vizsgálat célja az volt, hogy felmérjék a környezetszennyezés egészségügyi hatását a terhesség alatt, továbbá azt is tanulmányozták, hogy az étrend milyen hatással van a csecsemők fizikai és idegrendszeri fejlődésére. Lertxundi a vizsgálatában a levegőben lévő apró szennyező részecskék (PM2.5) és a nitrogén-dioxid (NO2) motoros és mentális fejlődésre gyakorolt hatására fókuszált.

Korábban nem volt olyan jelentős tanulmány, ami ezt a két tényezőt vizsgálta volna már a szülést megelőzően és az azt követő 15 hónapban, ráadásul a vizsgálat megkezdése, azaz 2006 óta folyamatosan gyűjtötték az adatokat. „A magzati korban alakul ki az idegrendszer, ugyanakkor még nincs elegendő méregtelenítő mechanizmus, ami a káros anyagok hatását semlegesíteni tudná.” – mondta Aitana Lertxundi.

A levegőben lévő PM2.5 részecskék 2,5 mikronnál kisebbek, azaz négyszer vékonyabbak, mint egy hajszál. Mivel ilyen kis méretűek, ezért a levegővel könnyen eljuthatnak messze a kibocsátási forrástól, és a légutakon keresztül minden nehézség nélkül bekerülhetnek az emberi szervezetbe. Ezeknek a neurotoxikus anyagoknak az összetétele a közelben lévő kibocsátó forrástól függnek.

A vizsgált térségben ezek az apró részecskék nagy mennyiségben tartalmaztak ólmot, arzént és mangánt, a környező ipari létesítményeknek és a járműforgalomnak köszönhetően. Ezzel szemben egy átlagos városi környezetben, ahol a levegőszennyezés fő forrása a gépjárműforgalom, ott ezeknek a szennyező anyagoknak az aránya alacsonyabb.

A vizsgálat egyik eredménye, hogy ezeknek a szennyező anyagoknak a jelenléte és a gyermekek motoros fejlődése között fordított összefüggés van. Az adatok elemzése során arra is fény derült, hogy sem a PM2.5 részecskék, sem a NO2 káros hatása nem volt kimutatható azoknál a csecsemőknél, akiket az első négy hónapban anyatejjel tápláltak.

A vizsgálat 2006-ban kezdődött, amikor az anyák még várandósak voltak, és a közelmúltban, a gyermekek 8 éves kora körül még mindig tart. Eddig a 638 terhes nőtől és 15 hónapos gyermekeiktől vett mintákat elemezték. A vizsgálatban résztvevők valamennyien a Gipuzkoa tartomány (Goierri-Alto és Medio Urola völgyek) lakói, ahol az ipari és vidéki tevékenység valamint a lakóterületek szorosan összefonódnak egymással, és amelyen egy nagy forgalmú autópálya halad keresztül.