Színtévesztő vagyok, és azt mondják, hogy ez gyógyíthatatlan genetikai betegség. Lehet változtatni rajta? A látástréning valóban jól hat erre a problémára is? Egyébként kiváló a látásom mind közelre, mind távolra. Tudom, mert olvastam, hogy a gondolatnak nincsenek színei, nincs formája, távolsága, ezek mind csak benyomások. Mégis, mi a teendő?

Ha genetikai betegség, ha nem, a színtévesztést már javítani, sőt gyógyítani is lehet. Nekem is rendkívül jó tapasztalataim vannak, ideiglenesen gyógyult eseteket láttam már, de orvosilag igazolt meggyógyulást még nem. (Ez azonnal felvet néhány fontos kérdést. Pl. azt, hogy a szemorvosnál miért nincs egyetlen jó látású páciens sem, amikor géppel mérik be a szemeket.)

Tehát érdemes kételkedni abban, hogy a színvakság genetikai probléma volna, hiszen a színtévesztés oka már dr. Bates szerint is prózai, excentrikus fixáció, ugyanúgy, mint az összes más szemüveges és sok-sok egyéb látászavar. Nem azt látja legélesebben a szembeteg, ahova néz. Én legalábbis még olyan színtévesztőt nem láttam, akinél az agyi fókusz a helyén lett volna. Akkor sem, ha kiváló látású volt az illető. Sok esetben rejtett, vagy manifeszt kancsalság is kíséri a tünetet, ha ugyan nem mindig. (Azt kell, hogy mondjam, hogy az Ön szeme csak szemorvosilag tökéletes, egyébként nagy valószínűséggel kissé kancsal, különben nem lehetne a színek speciális kombinációival összezavarni.)

Ennél a látászavarnál az ún. „babos könyv” ábráktól a színtévesztő szeme stresszelni kezd tudat alatt, míg a sima betűs teszteket lazult állapotban tudja szemlélni. Amint a „beteg” meg tudja tanulni a blokk elengedését, és képes lesz szinkronban maradni a képzeletével, ha színtévesztő teszteket néz, vagy az élet megannyi ilyen kihívásánál még mindig uralni tudja a lazult állapotot, az eltérés csökkenni kezd. Először csak villanásokra, később hosszabban.

Hogy miként és mikorra lehet megtanulni egy blokk kezelését, amit észre sem vesz az ember, azt nehéz volna megjósolni. Egy-két trükköt azért adhatok… Csukja be a szemét, és gondoljon egy messzebb lévő nagyobb, szemorvosi tesztbetűre. Most mellette képzeljen el egy színtévesztő ábrát. Nézze gondolatban hol az egyiket, hol a másikat. A betűket jól el tudja képzelni, a színes képnél szinte el kell kapni a fejét, annyira zavaró a gondolat.

Miért nem történt ez a betűknél? Mert normál betűnél semmit sem csinál a szeme, nyugalmi állapotban van, de a színtévesztő ábránál akarja látni, akar emlékezni, mert tudat alatt tudja, hogy azzal baj van. Rossz beidegződéssel keresni kezdi a részleteket, agyal, kombinál, pedig nem kell látni semmit a színeknél sem, hisz a szín is illúzió. Egy gondolatnak nincsenek színei, formája, távolsága, ezek mind csak benyomások. A próba alkalmas arra, hogy leleplezze, a tudatalattijában mekkora feszültséget gerjeszt egy színes ábra, csak nem tudatosul, de így már könnyebb az állapotot kezelni. El kell jutni oda, hogy nyitott szemmel is ráérezzen erre a feszültségre.

A látástréning minden gyakorlata a pihentetésről szól, tehát elvégzésük rásegít a gyógyulásra. Valószínű, hogy az ingázás helyes alkalmazása Önnek is fontos lesz, mert a rejtett kancsalság bizonyára adott, bár nem etikus távdiagnózist alkalmazni. A kancsalság elleni leghatékonyabb módszer a világ mozgásérzetének előhívása és alkalmazása a hétköznapi életben is.

Meg kellene tanulnia, hogy a világ mindig mozog, mégpedig az ön mozgásához képes fordítva. Az egészen pici ingák helyes alkalmazásáig el kéne jutni, amikor már egyetlen pici betű is ellentétesen mozog a fejében, aztán a valóságban is. Így a fixációja egyre koncentráltabb lesz, és elkezdi másképp látni a színtévesztő ábrákat is. Nem csak a látásában lesz minőségi változás, hanem a közérzetében is. Másféle gyakorlatok is segítenek a lazításban, olyanok, mint a szemeltakarás, a nap-fényfürdő. Ha úgy érzi, hogy nem megy az egyik gyakorlat, akkor egy darabig hagyja ki, és válasszon másikat.

Vén Péter
szemtréner
Tanácsadás