Jó vagy nem a homocisztein?
Néhány év óta időről időre említik a médiában a homociszteint érelmeszesedéssel, szívrohammal és szélütéssel kapcsolatban. Kevesen tudják azonban, hogy pontosan mi az, milyen hatásai vannak. A homocisztein az emberi fehérje-anyagcserében, a metionin lebomlásában vesz részt, naponta be kell vinni a táplálékkal a szervezetbe, és fontos kénforrásként szolgál.
A homocisztein azonban mérgező „hulladék” is, gyorsan visszaalakul metioninná, vagy a B6-vitamin segítségével tovább bomlik és kiválasztódik a vesén keresztül.
A metabolikus utak fontosak annak megértéséhez, hogy milyen módon keletkezhet potenciálisan veszélyes homocisztein felesleg a vérben. Itt néhány ok:
- Idős korban csökken a veseműködés, és a homocisztein szintje természetesen emelkedik (körülbelül 10% minden 10 évben).
- Ha az étellel nem jut be elég folsav és B-vitamin, a homocisztein nem épül át és nem szüntethető meg. A túlzott kávéfogyasztás megakadályozza a folsav és a B-vitaminok felvételét a gyomor-bél traktusban.
- A metioninban gazdag élelmiszerektől (tojás, hal, belsőség, brazil dió, kukorica) felgyülemlik a homocisztein.
- Számos gyógyszer befolyásolja a metionin anyagcseréjét és „elhasználja” a B-vitaminokat vagy a folsavat, úgyhogy ezek már nem tudják megfelelően ellátni feladatukat. Ide tartoznak az antibiotikumok, tuberkulózis ellenes szerek, epilepszia elleni gyógyszerek, fogamzásgátló tabletták, reumagyógyszerek és nyákoldók.
- Bizonyos betegségek is növelhetik a B-vitamin- és folsavszükségletet, pl. a cukorbetegség, rák, májbetegség, idegrendszeri betegségek.
- Veseelégtelenségnél a homocisztein nem eléggé bomlik le és választódik ki.
- Ritkán az aminosav-anyagcsere veleszületett rendellenesség is lehet.
Úgy tűnik, hogy a mozgáshiány is jelentősen megemeli a homociszteinszintet.
A túl sok is veszélyes
A homocisztein különböző utakon károsítja a szervezetet. Aktiválja a vérlemezkéket, és ezáltal elősegíti a vérrögök kialakulását. Károsítja a sejteket közvetlenül a vérerek belső falán. Animálja fagocitasejteket, hogy az érfalakra vándoroljanak. A következmények: állandóan megemelt homociszteinszint a vérben, ami vélhetően az érelmeszesedést segíti elő, és ezzel bizonyos betegségek keletkezését, pl. szívinfarktust, szélütést, artériás elzáródásos betegséget – olyanokat, amelyekben csaknem minden második ember meghal. Úgy tűnik, hogy növekszik a vénás trombózis kockázata is. Azt is feltételezik, hogy a homocisztein szintén kockázati tényező az Alzheimer-kór és a vaszkuláris demencia okozta változások, továbbá az időskori makuladegenerációban is.
(Németből fordította: Koncz László)