A Candida albicans a normál bélflóra része az emberben és néhány állatfajnál is. Egyes immunhiányos betegek és idősek esetében a Candida képes elhagyni a bélcsatornát, bejutni a véráramba, és kiterjedt fertőzést okozni például a vesében, májban, lépben, tüdőben, az agyban és a szívbillentyűkben. Az ilyen szisztémás Candida fertőzés 40-50 százalékban halálos.

Akik ebben a betegségben szenvednek, nagyon betegek, általában kórházban vannak. Rákbetegekről, transzplantáción átesett páciensekről, koraszülöttekről, az intenzíven ápolt betegekről van szó, és többnyire idősekről. A Candida az egyik leggyakoribb, a vér fertőzését okozó ágens a kórházban fekvő betegek esetében.

Az orvosok gombaellenes gyógyszerekkel szokták megakadályozni a Candida fertőzést a súlyos kockázatnak kitett betegekben, de ez a módszer nem előnyös, mert hozzájárulhat a gyógyszernek ellenálló törzsek kifejlődéséhez.

Előző kutatások arra engedtek következtetni, hogy a táplálkozás megváltoztatása, beleértve a zsír típusát és mennyiségét is, megváltoztatja a bélcsatorna mikrobiális környezetét. Az in vitro (lombikban végzett) kutatások kimutatták, hogy a kókuszolaj gombaellenes tulajdonságokkal rendelkezik.

A Tufts Egyetem kutatói olyan, nagy zsírtartalmú diétát terveztek, amely vagy kókuszolajat, vagy marhafaggyút, vagy szójaolajat tartalmazott – illetve normális étrenden tartották kísérleti állataikat. Az egereket 14 napig a mesterséges Candida fertőzés előtt, illetve 21 napig a fertőzés után a fenti étrendeken tartották. A 21 napig kókuszolajjal való etetés azt eredményezte, hogy ezeknek az egereknek a gyomra sokkal kevesebb Candida albicanst tartalmazott, nagyjából tizedannyit.

Egy másik kísérletben a kutatók a marhafaggyúval etetett egereket átállították kókuszolajra. A diétaváltást követő negyedik napra állapotváltozás állt be: pontosan olyannak látszott az egér emésztőrendszere, mintha kókuszolajjal etették volna kezdettől fogva – mondta Carol Kumamoto professzor, a kutatás vezetője.

„Most két irányban fogunk kutatni. Az egyik: megpróbáljuk felfedezni a mechanizmusát, hogyan is működik ez a dolog. A másik irány: megnézzük, hatással van-e mindez az emberre.”

A kutatók már felvették a kapcsolatot a Rhode Island Egyetem csecsemőgyógyászatával, hogy a kókuszolajjal klinikai vizsgálatot indítsanak a kórházban ápolt csecsemők körében, mert ők jobban ki vannak téve a szisztémás candidiázis kockázatának.