A szén-monoxidról mostanában gyakran hallunk, de van egy másik, kevéssé ismert gáz, amely 27-szer több emberéletet követel. Csak Nagy-Britanniában például évente 1100 ember halálát okozza. Ami miatt különösen veszélyes, hogy az otthonunkba is beszivároghat. A radon radioaktív, színtelen, szagtalan gáz, amely természetes módon van jelen számos országban.

A gázt a kövekben és a talajban természetesen előforduló radioaktív elemek, például az urán bocsátja ki eltérő koncentrációban. Az Egyesült Államokban bányászok egészségi állapotát vizsgáló epidemiológiai kutatások az 1950-es és 60-as években kimutatták, hogy összefüggés van a radon magasabb koncentrációja és a tüdőrák előfordulása között.

A radont gyorsan felhígul a légkörben, viszonylag ártalmatlan koncentrációra mérséklődve. Zárt és rosszul szellőző helyeken azonban, például épületekben, pincékben és föld alatti bányákban koncentrációjának szintje veszélyes magasságokba szökhet. Miután az Egyesült Királyságban a 70-es és 80-as években alaposabb kutatásokat végeztek, kiderült, hogy a radon koncentrációja a lakóházakban és egyéb épületekben olyan szintet érhet el, ami a tüdőrák valós kockázatát jelenti.

Maga a radon nem okoz szövetkárosodást, a bomlástermékei azonban igen. A radon gáz be- és kilégzése önmagában még csekély károsodást okozna, de bomlástermékeinek, a különféle izotópoknak a felezési ideje 1 másodperc és 138 nap között sokféle lehet. Az izotópok lecsapódása a tüdőszövetben, majd ezek lebomlása rákkeltő hatású.

A brit kormány legújabb kutatásai szerint évente körülbelül 1100 tüdőrák okozta halálozás áll közvetlen kapcsolatban a magas radonkoncentrációval. Ez pedig jóval több, mint azoknak a tüdőrák okozta halálozásoknak a száma, amelyeket az azbeszt hatásával hoznak összefüggésbe.

Ha valakit aggaszt a radon egészségkárosító hatása, legelőször ki kell derítenie, hogy érinti-e az otthonát ilyen jellegű veszély. Ha igen, akkor sincs ok pánikra, mert a szellőztetés különböző fajtáitól az aktív radonszivattyúkig számos hatékony módszer áll rendelkezésre ahhoz, hogy távol tarthassuk a gázt a lakóhelyünktől.

Szakértők szerint jelenleg az a legaggasztóbb probléma, hogy nagyon kevesen tudnak a láthatatlan gáz veszélyeiről – pedig a tudás lehet a legjobb védekezés.

Csehországban az építési engedélyeket csak akkor adják ki, ha a talajban előzetes sugármérést végeztettek, melynek a költségeit az állam vállalja. Oka ennek a gránit típusú alapkőzet, melyben várhatóan magasabb a radon érték. Magyarországon a Balaton-felvidéktől Tatabányáig terjedő területen, illetve Mátraderecske környékén van a világátlagnál tíz-hússzor nagyobb radioaktivitás a talajban.

A rádiumtartalmú szenek eltüzelése során keletkezett salakokból előállított szigetelőknek, illetve építőanyagoknak a legnagyobb a rádium koncentrációja. Magyarországon korábban rendkívül sok középületet és lakást építettek ilyen salakanyagok felhasználásával (falazóblokkok, aljzat- és födémfeltöltés). A kisebb radon koncentráció gyakori szellőztetéssel csökkenthető. A már meglévő épületeknél, ahol magas radon koncentrációt mutatnak ki a szakemberek, úgynevezett intenzív szellőztetőket lehet beépíteni, és a talajnyomás-csökkentés is alkalmazható, ha a radon elsősorban a talajból szivárog be. Az új építésű lakásoknál rendkívül fontos, hogy a radon elleni szigetelés mellett minimális radon tartalmú építőanyagokat és beépített automata szellőzőket alkalmazzanak – a szerk.

A radon gyógyhatása

A radon orvosi felhasználása szárazfürdő és radon tartalmú gyógyfürdő formájában kúraszerűen történik. A gáz a bőrön keresztül jut be a szervezetbe és már 20 perces fürdőzés alatt a szervezet jó vérellátási területein és a test zsírban gazdag szerveiben halmozódik fel, pl. a belső elválasztású mirigyekben és idegrostokban, melyeket lipidtartalmú hüvely vesz körül. A radon fokozza a sejtek anyagcseréjét. A szabadgyök-elimináló enzimek termelődését stimulálja, ezáltal a gyökök károsító hatása csökken. Kis dózisú sugárzás hatására a sugárkárosodással szemben természetesen is meglévő védőmechanizmusok aktivizálódnak.

A radon fájdalomcsillapító hatását részben az endorfintermelés serkentésével magyarázzák. Az alacsony sugárdózis stimulálja az immunrendszert, a limfocitaszám emelkedik, a killer sejtek képzése és aktivitása fokozódik.