A legtöbb óvodáskorú gyermek szülője számára ismerős jelenség, hogy rendszeres időközönként közlik: skarlát vonul át az óvodán. Még a 19. század végén is a skarlát volt a gyermekek körében a legfőbb halálozási ok. Ma súlyos esetek szerencsére nagyon ritkán fordulnak elő. A népies nevén vörhenynek nevezett skarlátot azonban felnőttek is megkaphatják.

A betegség kórokozói baktériumok, a gömbbaktériumokhoz, a streptococcusokhoz tartoznak. Elsősorban cseppfertőzés útján a levegőben és közvetlen érintkezés útján terjed. A legtöbb gyermekbetegséggel szemben a fertőzésből való gyógyulás nem garancia arra, hogy legközelebb megkíméli e betegség.

Védőoltás nincs ellene. Majdnem minden ember tizedik hordozza a baktériumokat a nyálkahártyáján az orrban és a torokban anélkül, hogy jellemző tüneteket okozna, de megfertőzhet másokat.

Skarlát tünetei

Kezdetben magas láz jelentkezik, nyelési nehézségekkel járó torokfájással, alkalmakként fejfájással. A torok és a mandulák pirosak, a nyaki nyirokcsomók duzzadtak. A nyelven fehér lepedék képződik, mely aztán a széleken visszafejlődik és a harmadik vagy negyedik napon erős, fényes pír jelentkezik. Az ízlelőbimbók kiemelkednek. Ezt a jelenséget epernyelvnek hívják.

A jellegzetes bőrkiütés 1-2 napon belül megszűnik, és általában a láz is csökken. A kiütések gombostűfej nagyságú foltokból állnak, a bőr felülete smirgliszerű lesz. A kiütés a felső testen kezdődik, majd kiterjed az egész testfelületre. A szájszéleket megkíméli a kiütés (tejbajusz), ugyanígy a tenyeret és talpat is. Alig egy héttel később a kiütések eltűnnek, a bőr hámlani kezd, ez már nem fertőző.

Komplikációk

Szerencsére ritka, de lehetséges szövődmény például a középfülgyulladás, orrmelléküreg-gyulladás, gennyes tályogok az ízületekben, csontvelőben vagy az agyban, vagy tüdőgyulladás. Életveszélyes – ritkán előforduló – komplikáció, hogy a véráramot elárasztják a bakteriális toxinok (streptococcus toxikus sokk szindróma).

Néha előfordul, hogy az immunrendszer által a skarlát ellen termelt antitestek a szervezet saját szöveteit támadják meg. Ez néhány héttel később vesegyulladáshoz, ízületi gyulladáshoz és a szívizom gyulladásához vezethet.

Kezelés, óvintézkedések

Az orvos antibiotikum szedését írja elő. Ennek előnye, hogy egyrészt csökkenti a fertőzés következményeinek veszélyét, másrészt az érintett 24 órával a kezelés megkezdése után már nem fertőző (ami egyébként még 3 hétig fennállna).

Jót tesz a gargarizálás kamillával és zsályával, ez gátolja a kórokozók terjedését, védi a nyálkahártyát, és segít a torokfájás ellen. Nyaki borogatás citrommal és túróval csökkenti a duzzanatot, hűt és méregtelenít.

Az érintett néhány napig kímélje magát, az óvodától, iskolától maradjon távol legalább egy hétig (ha nem kezelik antibiotikumokkal, akkor kb. 3 hétig).

Tipp: a megbetegedés után cserélni kell a fogkefét, mert a sörték köze ideális rejtekhely a baktériumoknak.

(Németből fordította: Koncz László)