A mellékpajzsmirigyek a pajzsmirigy közelében helyezkednek el, az általuk termelt hormon, a parathormon fontos a kalciumháztartás egyensúlyának fenntartásában. A legtöbb embernek négy mellékpajzsmirigye van, 5%-uknak öt vagy hat, igen ritkán fordul elő mindössze három. Egyetlen mellékpajzsmirigy körülbelül akkora, mint egy lencse, súlya 30-70 mg.

A mellékpajzsmirigyek által előállított parathormon a kalcitoninnal együtt szabályozza a D-vitamin képződését és a kalciumegyensúlyt. A parathormon három helyen fejti ki hatását szervezetünkben:

• A csontokban serkenti a csontpusztító sejtek tevékenységét, ezáltal tárolódik és szabadul fel a kalcium a csontokban.
• A vesékben a parathormon növeli a kalcium-, és csökkenti a foszfor felvételét a vizeletből. A vér alacsony foszfátszintje ismételten növeli a kalcium mennyiségét. Ezen kívül a veséknek parathormonra van szüksége a D3-vitamin (kalcitriol) képzésére. Kalcitriol nélkül a szervezet nem vesz fel kalciumot.
• A bélben a parathormon elősegíti a kalciumfelvételt a táplálékból, a felvételhez D3 vitaminra van szükség.

Ahogy nő a kalciumtartalom a vérben, úgy csökken a mellékpajzsmirigyek aktivitása, és kevesebb parathormont termelnek. Ha csökken a vér kalciumszintje, a gátlás megszűnik.

Túlműködés

A túlműködésért leggyakrabban a mirigyállomány jóindulatú sejtszaporulata felelős. A daganat is parathormont termel, ezáltal megnő a hormonszint. Az érintettek 75%-ánál csak egy mellékpajzsmirigy növekszik meg. A rosszindulatú mellékpajzsmirigy-tumor nagyon ritka.

Következmények

A megnövekedett parathormon-termelés növeli a vér kalciumtartalmát. Ebből kezdetben az érintettek semmit nem érzékelnek, később azonban számos tünet jelentkezik. Leginkább a vesék érintettek: komoly fájdalommal járó vesegörcs jelentkezik, vesekő és kalciumlerakódások keletkeznek, rosszabb lesz a vese működése.

A késői szakaszában a betegség a csontokat is érinti. A csonttömeg csökken, a csontokban, ízületekben reumaszerű fájdalmak jelentkezhetnek. Emellett pszichikai elváltozások is tapasztalhatók (pl. depresszió), gyomor-bél panaszok (hányinger, hányás, székrekedés), súlycsökkenés és szívritmuszavarok léphetnek fel. Gyakran előfordul hasnyálmirigy-gyulladás, gyomor- vagy nyombélfekély.

Másodlagos túlműködés

A mellékpajzsmirigyek másodlagos túlműködése a vér kalciumtartalmának állandó hiánya miatt keletkezik, amire a mellékpajzsmirigyek megnövelt hormontermeléssel reagálnak. Oka lehet krónikus veseelégtelenség, amikor a vérben a foszfátszint növekszik, a kalciumtartalom csökken.

A bélben történő túlműködésnél nem sikerül szervezetünknek elég kalciumot felvenni a táplálékból. Oka az emésztőrendszer megbetegedése, például a Crohn-betegség, fekélyes vastagbélgyulladás, lisztérzékenység vagy Whipple-kór.

A vesében a parathormon-túlműködés zömmel mozgásszervi megbetegedésekhez vezet, vagyis csont- és ízületi fájdalmak lépnek fel, gyakran keletkeznek csonttörések. Az alapbetegségtől függően további tünetek érintik az emésztőrendszert, pl. hasmenés, véres széklet és a fogyás.

(Németből fordította: Koncz László)