A pálmaolajjal (pálmazsírral) naponta találkozunk a mosó- és tisztítószerekben, kozmetikumokban, csokoládéban és készételekben. A feldolgozás során azonban rákkeltő anyagok keletkezhetnek, és ökológiai szempontból is kritikus a használata, mert a termesztéshez esőerdőket irtanak ki, ami komoly következményekkel jár az emberekre és a környezetre is.

Magas karotin tartalmának köszönhetően az olajnak narancssárga-vöröses színe van, amelyet finomítással távolítanak el. A további feldolgozás során változik az íze is: míg a nyers pálmaolaj aromás és enyhén édeskés ízű, a finomított pálmaolaj szinte íztelen.

Az olaj nagyon keresett az iparban, mert a termesztés nagyon jövedelmező és olcsó. Ráadásul hőstabil, tartós és – mint a kókuszolaj – szobahőmérsékleten krémes, kenhető. Ezért lehet használni hidrogénezett zsírok helyett, és különösen a kész élelmiszerekben vagy szendvicskrémekben gyakori adalékanyag. Ezen tulajdonságok miatt a pálmaolaj a legszélesebb körben termesztett növényi olaj a világon.

Veszélyes az egészségre?

A pálmaolaj nem nevezhető egészségesnek. Az utóbbi években számos egészségügyi szakember és a fogyasztóvédő figyelmeztetett erre. Az egyik kritikus pont a telített zsírsavak magas aránya. Ez túlzott fogyasztás esetén káros lehet a vérzsír-szintre, különösen az LDL-koleszterin szintjére. Ez viszont az orvosok véleménye szerint befolyásolhatja az inzulin hatását a szervezetben, és így növeli a cukorbetegség kialakulásának kockázatát.

A telített zsírsavak túlsúlya miatt a véredények fala is károsodhat. Az egyik lehetséges következménye az erek meszesedése, ami kedvez az olyan súlyos betegségeknek, mint a stroke vagy a szívroham.

A telített zsírsavak önmagukban nem egészségtelenek, de csak mértékkel szabad fogyasztani ezeket. Amiatt sem ajánlott nagy mennyiségben fogyasztani pálmaolajat, mert biztosan nem karcsúsító – 100 grammban kb. 900 kcal van.

Rákkeltő anyagok

A pálmaolaj egészen más okból is káros: a feldolgozás során rákkeltő anyagok keletkezhetnek. Az olaj felhevítésekor úgynevezett 3-MCPD és glicidol-zsírsavészterek képződnek. Ezek jelen vannak minden finomított (tisztított) növényi olajban, és ezért sok élelmiszerben is. Van például margarinban, csokoládé- és mogyorókrémben vagy szójaszószban.

A pálmaolajban az összes tisztított étkezési zsírok közül a legmagasabb a glicidol zsírsav-észter aránya. Az emésztés során ezekből glicidol szabadul fel, ami rákkeltő. Az MCPD, amely az emésztésnél az 3-MCPD-zsírsav-észterekből keletkezhet, gyanítható, hogy növeli a rák kockázatát. Állatkísérletekben egy bizonyos adag daganatokat okozott és toxikus hatású volt a májra, a vesére és a herékre. Ajánlatos tehát elkerülni e „hatóanyag” fogyasztását.

(Folytatjuk)

(Németből fordította: Koncz László)