A boltban árult mogyorót barna, papírszerű héjával együtt árulják. Ez a borítás tápláló, de keserű ízű lehet. Ha alacsony hőmérsékleten, mintegy 190-200 fokon pirítjuk 10-15 percig, íze intenzívebb lesz, és a hő meglazítja a barna bevonatot, így némi dörzsöléssel könnyebben eltávolítható. Talán nem is tudjuk, mi rejlik a finom gömböcskékben.

Pirítás után a mogyorót egészben, szeletelve vagy törve ehetjük, illetve felhasználhatjuk salátákhoz, levesekben, tésztákhoz és desszertekben. Liszt vagy morzsa is készülhet belőle desszert vagy zöldségpástétom készítéséhez, vagy hal, csirke sütéséhez. A mogyoróolaj salátaöntetek alapja lehet, vagy a befejező szórást adhatja ételeknél, pl. vadhúsok, grillezett zöldségek és levesek esetében.

Összevetve más csonthéjasokkal, a mogyoróban telített zsírok aránya az egyik legalacsonyabb, és az egyszeresen telítetlen zsírtartalma az egyik legnagyobb. Az egyszeresen telítetlen zsírok hozzájárulnak a vérben a koleszterin szintjének javításához, ami csökkenti a szívbetegség kockázatát. Egy kb. 30 grammnyi adag mogyoró (19-21 szem) kiadós E-vitamin adagot, közel 4 gramm fehérjét és 3 gramm rostot, továbbá kalciumot, magnéziumot, káliumot és folsavat tartalmaz.

A mogyoró, főleg a barna héja tartalmazza a csonthéjasok közül a legnagyobb mennyiségű proantocianodot (PAC). Ezek olyan polifenolok, amelyek igen hatékony antioxidánsok, és hozzájárulnak a szív-érrendszeri betegségek kockázatának csökkentéséhez.

A mogyoróbokor vagy -fa termése a nyár folyamán érik be, ősszel gyűjtik be a termést. Ha tehetjük, egész mogyorót vásároljunk és légmentesen, hűvös helyen tároljuk, csak felhasználás előtt aprítsuk vagy őröljük. Eltarthatóságát növeli, ha megpirítjuk, lehűtjük, majd lefagyasztjuk, így akár egy évig is eláll.

(Angolból fordította: Korom Lajos)