Az agyvérzés – agyszélhűdés, agyi infarktus, agyvérzés, stroke – hirtelen fellépő érkatasztrófa, melyet többnyire az agy keringési zavara okoz. A test mindegyik régiója és a szervi funkciók is egy adott agyi területhez vannak rendelve. Az agy központjainak rövid- vagy hosszútávú üzemzavara ezért is okozhat közvetlen üzemzavart a hozzá tartozó testrészekben.

Agyvérzéskor hirtelen bénulás jelentkezik a test egyik oldalán. Járulékosan e jelenség mellett számos más neurológiai rendellenesség is felléphet:

• látászavar
• látásvesztés
• szédülés
• bizonytalanság járáskor
• beszédzavar
• érzékelési zavarok
• a tudat elhomályosodása

Az agyvérzés okai

Az agyvérzés közvetlen üzemzavar az agyban, amely számos tünetben nyilvánul meg. Ezeknek a zavaroknak különböző okai lehetnek:

• akut keringési zavar (okozója lehet érszűkület, vagy ritkábban bevérzés)
• sérülés
• gyulladás
• daganat

A leggyakoribb ok az akut keringési zavar az agyban. A vér áramlása az agyba két nyaki verőéren át történik. Az agy működése érzékenyen reagál a keringési zavarokra, már a vérkeringés néhány másodperces leállása is okozhat tudatzavart vagy neurológiai deficitet.

Ha a keringési zavar több percen át tart, az érintett terület az agyban helyrehozhatatlanul megsérül. Az eredmény: megmaradó infarktushegek az agyban, és állandó korlátozás minden alárendelt szerv működésében. Sok agyvérzéses beteg ezért még évek múltán is béna a fél oldalára.

Az agyvérzés formái

Különbséget kell tenni a mikro- és makrovaszkuláris infarktusok között, attól függően, hogy nagy erek vagy kis artériás erek okozzák a keringési rendellenességet. Hogy az agyvérzést hirtelen ischaemia, vagy egy ér megrepedése okozta-e, fontos a helyes diagnózishoz. A szélütések mintegy 85 százaléka egy érszakasz elzáródása által hirtelen fellépő keringési rendellenesség. Az érelzáródásnak a következő okai lehetnek:

• Trombózis: vérrögképződés, ami a véralvadási rendszer túlzott reakciója. Többnyire olyan erekben történik, amelyek már meszesedés miatt eleve sérülékenyebbek. A trombózis gyakran az utolsó csepp a pohárban, hiszen teljesen lezárja a már erősen szűkített véreret.
• Embólia: ha egy vérrög, amely például a szívben vagy egy nagyobb érfalon keletkezik, bekerül a véráramba. Ha ez a vérrög egy kisebb átmérőjű érszakaszba jut, akut elzáródást okozhat.
• Hemodinamikai zavar: A hemodinamikai infarktus-mechanizmus ugyanazon az elven alapul, mint a vízellátás egy lakás emeletén. Ha a víz nyomása csökken a csövekben, megszűnik a vízellátás a felső emeleten. A kritikus vérnyomásesés keringési zavart okozhat. Ehhez azonban súlyos szűkületnek kell lennie valamelyik nyaki érben. Egyes esetekben zsírrészecskék, vagy a levegő bejutása az érrendszerbe is okozhat embóliás érelzáródást.
• Gyulladások: alkalmanként gyulladások is vezethetnek agyi erek hirtelen érelzáródásához, ami agyvérzést okozhat.

(Németből fordította: Koncz László)