Paracelsus a hosszú élet elixírjének nevezte, nálunk hívják mézfűnek, macskaméznek is. A citromfű lágyszárú növény, levelei a mentához hasonlítanak, ráncosak, kellemes citromillatuk van. Eredetileg mediterrán növény, de most már egész Európában elterjedt. A leveleket és a virágokat használják fel. Illóolaját vízgőz-desztillációval nyerik ki.

Nyugtat, ellazít

Segít menopauzában, a hormonális egyensúly fenntartásában. Emésztést segítő, étkezések után aktivizálja a gyomrot, miközben megnyugtatja a gyomor nyálkahártyáját. Nyugtató, ellazítja az idegrendszert, csillapítja a szorongást, az ehhez kapcsolódó pszichoszomatikus tüneteket, pl. a szívdobogást, fejfájást, gyomorfájdalmat. Jó hatással van a szívre is, az energiája tonizálja a szívet, szabályozza a vérnyomást, csillapítja a szorongás és a stressz hatásait.

Gyakorlati tanácsok

Az emésztés elősegítéshez 2 csepp olajat tegyünk egy kanál mézhez, ezt teában vagy meleg vízben oldjuk fel, és étkezés után fogyasszunk.

Álmatlanság esetén 2 cseppet masszázsolajhoz adva dörzsöljük be a halántékot és a hasat. Biztosítja a nyugodt, pihentető alvást.

Hőhullámok esetén zsálya főzetéhez adjunk 2 cseppet. A biztos hatás érdekében rendszeresen kell fogyasztani.

Ellenjavallatok

Kerülni kell a használatát pajzsmirigy-hormonokkal kapcsolatos terápia alatt.

Történelmi háttér

A melissa szó görögül méhet jelent. Ezek a rovarok az ókorban nagy tiszteletnek örvendtek. A citromfűre is úgy tekintettek, mint ami része a mézgyűjtő folyamatnak, mivel a méhek nagyon kedvelik. Úgy vélték hogy a citromfű olyan gyógynövény, amely a szívet és az idegrendszert támogatja. Paracelsus a hosszú élet elixírjének nevezte. A 17.században a karmeliták Antiisterica Acqua-nak hívták az általuk használt párlatot, mivel csökkenti a szorongást, a hisztériát, és segíti az alvást.

(Olaszból fordította: Székely Enikő)