Az izzadás a test normális reakciója hőre, megterhelésre és lelkileg megterhelő helyzetekre. A verejtékmirigyek legfontosabb feladata a szervezet hőmérsékletének szabályozása. Az izzadással hőt adunk le, ami biztosítja a felület hűtését. Az izzadás további szerepe a mérgező anyagcsere-termékek kiválasztása és a bőr savas palástjának fenntartása.

Mi az izzadás?

Az izzadást az agy hőközpontja vezérli, fogadja a bőrön lévő mintegy 30 000 hőérzékelő információit, ellenőrzi ezeket, és ha szükséges, jeleket küld a bőr mintegy 3 millió verejtékmirigyének. Ezek a mirigyek megtalálhatók az egész testen, különösen sok a tenyéren és a talpon, a hónaljban, a fejen, a nyakon és a homlokon. Átlagosan napi 200-700 ml sós váladék képződik, extrém terhelésnél több mint egy liter óránként.

Az izzadás során a szervezetből nemcsak folyadék távozik, hanem sók és ásványi anyagok is. A túlzott mértékű izzadás révén történő sócsökkenés – pl. forró nyáron – a szervezet elektrolit-háztartási egyensúlyának súlyos problémáit okozhatja. Aki izzad, annak feltétlenül sokat kell innia, és erős izzadás esetén a sóbevitelről is gondolni kell.

Miből áll az izzadság?

Az izzadság elsősorban vízből áll, ásványi anyagokkal, nyomelemekkel, karbamiddal, fehérjékkel, zsírsavakkal és koleszterinnel dúsítva. Kezdetben szagtalan, csak amikor a bőrön jelenlévő baktériumok nekiesnek, akkor keletkeznek szúrós szagú anyagok, például vajsav, ami a párolgás során a kellemetlen testszagot okozza.

A verejtéktermelés szorosan kapcsolódik a vegetatív idegrendszer más részeihez – mindenki ismeri az ijedtség okozta verejtéket, vagy a nagyon fűszeres ételek fogyasztásakor történő izzadást. Verejtékmirigyek találhatók a fejbőrön, a szemérem- és anális régiókban és a hónaljban az úgynevezett apocrine verejtékmirigyek, más néven illatmirigyek. Ezek érzelmi ingerekre aktiválódnak, például a szexuális vágy, a harag, a fájdalom és a nemi hormonok ellenőrzése alatt állnak. A hőmérséklet szabályozásához ezek a mirigyek kevésbé járulnak hozzá.

A verejtékmirigyek funkciózavarai

Mint más sejteknél, a verejtékmirigyeknél is jelentkezhetnek funkciózavarok. Attól függően, hogy az izzadság túl sok vagy túl kevés, beszélünk túlzott verejtékezésről (hyperhidrosis), illetve csökkent izzadásról (hypohidrosis); ha a verejték különösen kellemetlen szagú, az a bromhidrosis. Korábban a verejtéktermelés zavarait egy általános kifejezéssel foglalták össze (dyshidrosis). Ma ez a kifejezés azonban szinte kizárólag egy adott ekcémafajtára használják, amelyet korábban tévesen a verejtéktermelés zavaraként értelmeztek.

(Folytatjuk)

(Németből fordította: Koncz László)