A statisztikák azt mutatják, hogy növekszik az elhízás mértéke, szaporodnak az emésztési problémák, és az életkorhoz viszonyítva romlik a fogazat állapota. Mi lehet ennek az oka? Az egyik az, hogy keveset rágunk, viszont sokat rágódunk. A legtöbb ember alig néhány rágás után már nyeli is az ételt, holott a sokszorosára lenne szükség, ami a rágást illeti.

A táplálkozási szokásaink jelentősen átalakultak, sok életmód-irányzat, például a paleolit táplálkozás is kutatja a korábbi étkezési formákat. Sajnos legtöbb esetben csak magát az ételeket vizsgálják, a táplálkozási szokásokat viszont nem. Azon kívül, hogy a néhai ember mit fogyasztott, érdemes megvizsgálni egyéb tényezőket is.

Az egyik fontos elem az, hogy a jelen korra a „túlkészített” ételek jellemzőek. Elősütött, előfőzött, puha, krémes ételeket eszünk, míg hajdanán sokkal több rágható étel került terítékre. A rostok szerepe például nem csak a gyomorban jelentkezik először – a teljes kiőrlésű kenyeret, vagy a kevésbé szétfőzött zöldségeket például jobban meg kell rágni.

Ma a jellemző táplálkozási forma az, hogy könnyen ehető, gyorsan elkészíthető ételeket eszünk, és sietve fogyasztjuk el az ennivalónkat, ami azzal jár, hogy nem rágjuk meg kellőképpen az ételt, valamint hogy nincs is eléggé szükségünk a rágási folyamatra. Pedig a fogaknak kifejezetten jót tesz, ha használjuk őket. Olyan ez, mint az autó – ha sokat van használaton kívül, akkor gyorsabban romlik az állapota. A romboló (és persze nem is esztétikus) fogkő például könnyebben kialakul, ha nem rágunk eleget.

Egyébként nem is olyan apró feladat jól megrágni az ételt. Egyszer figyeljük meg magunkat, hogy hányszor rágjuk meg a falatot, mielőtt lenyeljük, valamint hogy milyen állapotában nyeljük le az ételt! A legtöbb ember alig néhány rágás után már küldi is a gyomrába a táplálékot, holott ennek sokszorosára lenne szükség, ami a rágást illeti. A megfelelően megrágott falatot ugyanis könnyebb megemészteni, így az kevésbé hizlal.

Az ismertetett egészségügyi tendenciák mögött rejlő lelki okok sem elhanyagolhatók. Keveset rágunk, de sokat rágódunk – azaz stressz esetén nem rendelkezünk megfelelő problémamegoldó módszerekkel, így sokáig járatjuk az eszünket a bennünk foglalkoztató kérdéseken. Másképp fogalmazva: sokat emésztjük magunkat, felemészt minket a probléma. A magyar nyelv beszédes, ezek a lelki attitűdök visszahatnak az emésztési állapotunkra, valamint a fogainkra is. A túlsúly egyik egyszerűen megfogalmazott lelki oka pedig az, hogy étellel ellensúlyozzuk a dolgokat, például stresszt, bizonytalanságot, az örömtelen állapotot.