A WHO becslése alapján 2030-ra várhatóan a COPD, azaz a krónikus obstruktív tüdőbetegség a harmadik leggyakoribb halálok lesz a szívbetegség és a stroke mögött. A betegség világszerte 210 millió embert érint, Magyarországon a számuk feltételezhetően megközelíti a félmilliót, de diagnózis hiányában a betegeknek csak körülbelül kétharmadát sikerül ellátni.

Még mindig kevéssé ismert betegség

A COPD mozaikszóban szereplő krónikus megnevezés utal a hosszan tartó, a szűkülésével, azaz obstrukcióval és a tüdőszövet károsodásával, tüdőtágulással járó tüdőbetegségre. A betegség kezelhető, de a jelen ismeretek szerint nem gyógyítható. Minél korábban ismerik fel a betegséget, és kezdik el a személyre szabott terápiát, annál nagyobb az esély arra, hogy a tüdő még kevésbé károsodott, a további romlás lassabban megy végbe, és a beteg tovább tarthat fenn megfelelő életminőséget.

Sajnos azonban gyakori, hogy mire a beteg a tünetei miatt orvoshoz fordul, és a betegséget diagnosztizálják, a tüdőfunkció 50%-a már elveszett. Beszédes adat, hogy Magyarországon a népesség 4-7%-át érinti a betegség. A dohányzók 15%-ánál alakul ki COPD, de a gyerekkori légúti fertőzések is hajlamosító tényezők lehetnek. A legveszélyeztetettebb csoport a dohányzó, 40 év feletti korosztály.

A tünetek

A COPD esetén nem egyetlen betegségről beszélünk, hanem légúti betegségek – a krónikus obstruktív hörgőgyulladás (bronchitis) és a tüdőtágulás (emfizéma) – együttesen jelentkező tüneteiről, de ezek erőssége, fennállása egyénenként változó lehet.

Jellegzetes tünet a nehézlégzés, amely már a betegség korai fázisában is jelentkezik, később pedig nemcsak fizikai terhelés közben, hanem nyugalmi állapotban is bekövetkezik. Köhögés, fokozott nyáktermelés, köpetürítés, sípoló hangú kilégzés, fulladás, fáradékonyság, visszatérő hörghurut, mellkasi feszülés kísérik a betegséget. Ha ezeket a tüneteket észleljük magunkon, haladéktalanul forduljunk orvoshoz!

Hogyan csökkenthető a COPD kialakulásának esélye?

Statisztikai adatok támasztják alá, hogy a legfontosabb kiváltó ok a dohányzás − akár a passzív dohányzás is −, hiszen a COPD-betegek 90-95%-a dohányos. Ezen kívül a tartós légszennyezettség (akár szobaillatosítók, füstölők, munkahelyhez kapcsolódó kemikáliák), az allergia, légúti fertőzések is elősegíthetik a COPD kialakulását.

Ezek a rizikótényezők már a terhesség alatt és a korai gyermekkorban is károsítanak, és visszatérő tüdőfertőzésekre hajlamosítanak. Ha már kialakult betegségről beszélünk, akkor a fenti tényezők hatására a beteg állapotromlása felgyorsulhat. Az említett tényezők kiküszöbölésével tehát nagymértékben csökkenthető a betegség kialakulásának esélye.

Terápia, életmód

A terápiában elsődlegesek a hosszú és rövid hatástartalmú hörgőtágítók, melyek a légutakat kinyitják, ezáltal könnyítik a légzést. Bizonyos esetekben az alapterápiát gyulladáscsökkentőkkel egészítik ki.

A gyógyszeres kezelés mellett elengedhetetlen a rendszeres testedzés és tornagyakorlatok, amelyeket természetesen az adott beteg állapotához mérten határoz meg a kezelőorvos, mivel a fizikai aktivitás megőrzése lassíthatja a betegség romlását. A személyre szabott terápia, a folyamatos kontroll és a helyes életmód jelentősen elősegítheti a betegség folyamatának lassítását.