A cukorpótlók, mint a stevia, xilit vagy a szacharin nemcsak sok diétás termékben találhatók meg, hanem egyre inkább használjuk ezeket a mindennapi sütés-főzésnél is. Különösen a cukorbetegek számára jó alternatíva az édesítőszer, de jó a fogaknak vagy kalóriacsökkentésre is. Melyek az előnyei és hátrányai a különböző cukorhelyettesítőknek?

Stevia, a növényi édesítőszer

A stevia természetes édesítőszer, egy dél-amerikai növény leveleiből nyerik ki. A gyártása nem megy vegyszerek nélkül, mert a leveleket laboratóriumban kell előbb kezelni. Az édesítőszer 2011 óta Európában engedélyezett élelmiszer-adalékanyagként, és így viszonylag új édesítőszer, amely azóta csaknem mindenütt kapható.

A stevia nincs hatással a vércukorszintre és nem szállít sem kalóriát, sem a fogakat károsító anyagokat, ezért viszonylag egészséges cukorpótlónak tekinthető. Az enyhe utóízét egy kicsit szokni kell. A stevia körülbelül 300-szor édesebb, mint a cukor, ezért fontos sütés-főzéskor a gyártó által megadott dózist betartani. Vásárlásakor figyelni kell az összetevőkre: gyakran az édesítőszert dúsítják más édesítőszerekkel, például eritrittel (eritritol) vagy maltodextrinnel.

Cukoralkoholok

A cukoralkoholok, például a maltitol (E 965), xilit (E 967), mannit (E421) és szorbit (E 420) a cukorhelyettesítőkhöz tartoznak. Kevesebb kalória van bennük, mint a cukorban, és kisebb mértékben emelik meg a vércukorszintet. Különösen túlzott fogyasztás esetén puffadást, hasmenést és hányingert okozhatnak.

A fogak szemszögéből a cukoralkoholok jó helyettesítői a cukornak: mivel nem okoznak fogszuvasodást, cukoralkoholt használnak rágógumiban, fogkrémben és egyéb fogápolási termékekben. Különösen a xilitet használják gyakran ilyen termékekben.

Kiváló emészthetősége alapján az eritrit (E 968) mostanában egyre népszerűbb. Összehasonlítva a többi cukoralkohollal, az eritrit nem okoz olyan gyorsan puffadást és hasmenést, bár nagyobb mennyiségben ez is hashajtó hatású. Édesítő ereje valamivel kisebb, mint a cukoré, de szinte nincs kalóriája.

A gyümölcscukor nem helyettesíti a cukrot

A gyümölcscukor ugyanannyi kalóriát szállít, mint a cukor, de kisebb mértékben befolyásolja a vércukorszintet. Ezért ezt is a cukorpótlókhoz számítjuk. Ugyanakkor a gyümölcscukor nagy mennyiségű fogyasztása negatív hatással van a lipid anyagcserére és a vérnyomásra, ezért a gyümölcscukorral édesített termékek nem ajánlatosak a cukorbetegeknek. A természetben előforduló gyümölcscukornak, például a gyümölcsökben lévőknek nincs káros hatásuk a vérértékekre. A fogakra ugyanolyan károsak, mint a hagyományos asztali cukor.

A szőlőcukor mint alternatíva fruktóz intoleranciában

A szőlőcukor például a mézben és különböző gyümölcsökben fordul elő. Nevével ellentétben a szőlőcukrot nem szőlőből vonják ki, hanem kukoricából vagy burgonyából, pontosabban azok keményítőjéből. Az édesítő hatása az asztali cukornak mintegy a fele, így általában a főzéshez és sütéshez nagyobb mennyiséget használunk.

A szőlőcukor kiválóan alkalmas fruktóz intoleranciában szenvedőknek, cukorbetegeknek azonban nem, mert a magas a glikémiás indexe.

A cukor tabu a cukorbetegeknek?

A kiegyensúlyozott táplálkozás keretében normális vegyes étrend ajánlott 45-60 százalék szénhidráttartalommal a cukorbetegek számára. Ez azt jelenti, hogy körülbelül a napi kalóriabevitel felének szénhidrátokból kellene származnia – a cukorbetegeknek ezért nem kell különleges alacsony szénhidráttartalmú diétát tartani.

Az egyszerű szénhidrátok, mint a háztartási cukor, szőlőcukor vagy gyümölcscukor legfeljebb tíz százaléka lehet a teljes napi energiabevitelnek, ezért néhány cukorhelyettesítő jó alternatíva a cukorbetegek számára.

(Németből fordította: Koncz László)