A vádliborogatást már sokan kipróbálták láz esetén. Egyszerű betegségeknél, például megfázáskor hatékony lehet a szervezet saját erőinek aktiválására. Túrópakolással bőrbetegségeket – ekcémát, napégést, rovarcsípést – lehet kezelni, de bevált torokfájás és szoptató anyák mellgyulladásánál is. Íme néhány tipp, hogyan helyezzük el megfelelően a pólyát.

A borogatás, nagyanyáink házi szere

Vinzenz Priessnitz (1799-1851) és Sebastian Kneipp (1821-1897) pólyákat és borogatást használtak nagyobb testfelületre. A klasszikus Priessnitz-pólyánál annak harmadrészét hideg vízbe mártjuk, és az egészet úgy tekerjük össze, hogy a nedves és hideg oldala két száraz közé kerül. A nedves oldalát rá kell helyezni a nyak elülső részére, és egy száraz kendővel kell rögzíteni. A pakolás hűt és enyhíti a fájdalmat.

Az eredeti Kneipp-pólya három különféle törülközőből áll. A nedves vászontörülköző a belső, a pamuttörülköző a közbenső réteg, és egy gyapjúkendő kerül kívülre. A gyógyszertárban különböző készletek vannak, de használható edénytörlő, törülköző is. Alapvetően különbséget kell tenni a hideg és meleg pakolás között:

• A forró pólya elősegíti a vérkeringést és görcsoldóként hat.
• A hideg pólya elvonja a meleget, ezzel csökkenti a lázat és enyhíti a gyulladást. Le kell cserélni, ha már felmelegedett.

A borogatás többnyire egy külső és egy belső kendőből áll. A természetes anyagok, a vászon, pamut vagy gyapjú a jó, szintetikus anyagokat ne használjunk, mert bennük a hőmérséklet és a páratartalom megreked. A bepólyázás előtt a lábaknak melegnek kell lenniük (esetleg korábbi felmelegítéssel egy forró vizes palackkal).

Nagyon fontos, hogy a beteg a pólyával jól érezze magát, az ne legyen túl szoros, de túl laza se. A hőmérsékletének is megfelelőnek kell lennie: a túlzott hő égési sérülést okoz. Ha a beteg fázni kezd, a pólyát azonnal le kell venni róla.

Vádliborogatás vagy ecetes zokni láz esetén

A hideg borogatások között legismertebb a vádliborogatás. Ez segít a testhőmérséklet 1 fokos csökkentésében. Fontos, hogy semmi esetre se alkalmazzuk, ha a beteg reszket – ez annak a jele, hogy a láz még mindig emelkedik. Bemártunk egy vászon- vagy pamutkendőt hideg vízbe, kicsavarjuk annyira, hogy ne csepegjen. A kendőt feszesen, de nem túl szorosan a vádli köré tekerjük. Most jön fölé egy másik, száraz kendő. Ennek az alsót teljesen be kell fednie. Egy harmadik gyapjúszövet képezi a lezárást. Alternatívaként gyapjú zokni is húzható felülre. Fél óra elteltével a borogatást eltávolítjuk, és szükség esetén egy óra múlva megismételjük.

A kendők helyett zokni is használható, amelyeket előtte hideg ecetes vízbe mártottunk. E fölé hosszú szárú száraz zoknit húzunk. Ha szükséges, ez a kezelés 2-3 alkalommal megismételhető.

Lábfejpakolás rándulás, elalvási nehézség és fejfájás esetén

Három nem túl kicsi, négyzet alakú törülközőkre (körülbelül 50×50 cm) van szükség, amelyeket háromszögekre hajtogatunk. Benedvesítjük a belső törülközőt, a két szárazat fölé tesszük úgy, hogy egymást takarják. Beállítjuk a lábunkat a legalsó törülköző közepébe, a saroknál felhajtjuk a törülköző sarkát, majd a szárait jobbról és balról a lábfej alá hajtjuk. A középső és a gyapjú törülközővel ugyanezt tesszük.

Pólyázás és borogatás megfázáskor

Hurutos hörgők esetén ez a borogatás támogatja az öngyógyítást: merítsünk pamutkendőt (kb. 40×190 cm) forró vízbe, csavarjuk ki, és tekerjük szorosan a törzsre, a hónaljtól az alsó bordákig. E fölé jön egy köztes kendőt, majd legfelülre egy gyapjúkendő. Mindaddig, amíg a borogatást melegnek érezzük, hagyjuk a testünkön (rendszerint körülbelül 30 perc).

Figyelem: láz esetén ezt a módszert ne használjuk!

Ha a megfázás az orrmelléküregeket is érinti, a gyógyföldes vagy lenmagos pakolás enyhülést hozhat. Ehhez keverjük 2-3 teáskanál gyógyföldet forró vízbe. Gyógyföld helyett öt evőkanál lenmagot használjunk két csésze vízhez. Addig forraljuk, amíg az puha nem lesz. Aztán a kissé lehűtött pépet osszuk el egyenletesen egy kendőre, takarjuk le egy másik kendővel, és tegyük a borogatást húsz percre körülbelül az orr területére. A hő elősegíti a vérkeringést, és ezzel támogatja a gyógyulást.

Ízületi problémák esetén: gyógyföld vagy mustárliszt

A porcok elhasználódása degeneratív ízületi betegség, sok embert érint. Erős fájdalomcsillapítók helyett egyre inkább bizonyítottan bevált házi szereket használunk, amelyek segítenek enyhíteni a panaszokat. Keverjünk össze gyógyföldet vízzel, úgy, hogy kenhető paszta képződjék. Kenjük ezt vastagan a fájdalmas területre, és pólyázzuk be az ízületet egy nedves kendővel, amelyre pamut-, végül gyapjúkendőt teszünk. Egy-két óráig maradhat a borogatás a bőrön.

Akut gyulladásra nem, de krónikus fájdalomra alkalmas a mustárliszt. Ez gyógyszertárban kapható. 3-4 evőkanál fekete mustármag lisztet elkeverünk meleg (maximum 60 fokos) vízzel. A pépet gézre vagy pamut kendőre kenjük, és egy másik kendővel vagy gézzel letakarjuk. A keverék nem juthat a bőrre, mert éget! Ez a borogatás jön a bőrre, és egy újabb kendővel befedjük. 10-15 perc múlva vegyük le a borogatást. Még lumbágó, ideg- vagy fejfájás, isiász és reuma esetén is beválik a módszer.

Borogatás hasi diszkomfort esetén

Sebastian Kneipp az összes hasi- és bélpanasznál pakolást használt. Meleg pakolás a has körül, amely levendula-, olíva- vagy ricinusolajjal van átitatva, segít puffadás, hasmenés, hányinger és álmatlanság ellen. A meleg ágyéki pakolás vese- és hólyaggyulladásnál hasznos. Hideg pakolást székrekedés esetén lehet alkalmazni.

Az egyszerű házi szerekkel kapcsolatos tudás a gyógyszeres terápia diadalmenetével ugyan alábbhagyott, de az orvosok ma is támogatják. Sok esetben például népfőiskolákon „borogatás-kurzusokat” kínálnak, amelyeknél a helyes technika mellett mindenféle hasznos tippeket kapnak a hallgatók.

Összességében azt mondhatjuk: a borogatást – a hagyományos orvosi vagy természetgyógyászati módszerek mellett – még súlyos betegségeknél is használják. Fontos azonban, hogy a betegek és gondozóik ne becsüljék túl saját orvosi szakértelmüket, és tisztázatlan betegség esetén mindig forduljanak orvoshoz.

(Németből fordította: Koncz László)