A sokoldalú, csodás propolisz
Vergilius ezt írja Georgica című könyvének negyedik kötetében: „Nárcisz mézharmatot és fakéreg ragasztóanyagot helyeztek el a méhsejtek számára.” A ragasztóanyaga gyanta, amelyet a méhek a fák rügyeiből állítanak elő. Mint az emberi kézművesek, úgy használják ezt a méhek a fugák és rések lefedésére, hogy a baktériumok ne pusztíthassák el az ivadékokat.
A propolisz szó a görög eredetű. Ez a méhek által termelt gyanta távol tartja a méhkaptárt a vírusoktól, gombáktól és baktériumoktól. A méhek összegyűjtik a gyantát a tűlevelű fákról vagy a rügyekből, összekeverik viasszal és virágporral. Ezzel fertőtlenítik a kaptárok belsejét, és lezárják a repedéseket. Az orvostudomány számára is érdekesek a propolisz anyagai, mivel az antibiotikumokhoz hasonló hatást fejtenek ki.
A propolisz hatásai
A propolisznak kifejezett antibiotikus- és antivirális, valamint gombaellenes hatása van. Ez a legerősebb természetes antibiotikum. A méhészeket meglepte az a tény, hogy a méhkasban propolisszal mumifikált egeret találtak: a behatolót halálra szúrták, de eltávolítani nem tudták. Annak érdekében, hogy a baktériumok ne bomlasszák, propoliszfilmmel vonták be az egeret. Az egyiptomiak is kihasználták ezt a technikát – a testeket gyantával, illetve propolisszal mumifikálták.
A görög Hippokratész (i. e. 460-377) már az ókorban utalt a propolisz fekélyekre, bőrre és a gyomor-bélrendszerre kifejtett hatására. Arisztotelész (i. e. 384-322) a propolisz gyógyító tulajdonságait különösen a zúzódások, a bőrbetegségek és a sérülékeny sebek esetében becsülte. Az inkák a lázas fertőzéseknél használtak propoliszt. A római katonaorvosoknak sebfertőtlenítő anyagként kellett, a második világháborúban pedig Oroszországban is használták.
A tudósok világszerte foglalkoznak a méhek építőanyagának orvosi tulajdonságaival: a propolisz valóban erősíti az immunrendszert, véd a nyálkahártya-gyulladásoktól és bőrbetegségektől.
Segít-e a ráknál?
Évtizedek óta folynak állatkísérletek, amelyek a propolisz izolált összetevőit vizsgálják tumorsejteken. A hangsúly itt a kávésav-fenetil-észter hatóanyagon van, amely gátolja a génszabályozott kemoterápiás rezisztenciát a sejttenyészetekben. A klinikai vizsgálatokban azonban eddig sem az észter, sem más propolisz-összetevők rákellenes hatását nem tudták megállapítani. Gyakran esik szó a propolisz jótékony hatásáról a sugárkezeléssel kiváltott mucositisben szenvedő betegeknél, de itt is további kutatásokra van szükség, mivel az adatok nem egyértelműek.
A propolisz összetevői
Attól függően, hogy a méhek által gyűjtött gyanta az év melyik időszakából és mely helyről származik, változik annak összetétele és hatékonysága is. Ennek az ingadozó hatékonyságnak köszönhetően a propolisz csak feltételekkel használható gyógyszerként, mert a gyógyszerjog előírja a hatóanyagok összetételének szabványosítását. Ezért főként kozmetikai vagy étrend-kiegészítőként kerül forgalomba.
Flavonoidok: érerősítő, vírusellenes, antioxidáns hatásúak
A propoliszban eddig 150-200 összetevőt azonosítottak. Ezek közé tartoznak a kémiai elemek, pl. cink, vas, szilícium, réz, vitaminok, gombaölő hatású olajok, és ami a legfontosabb, flavonoidok. Ezeknek a vízben oldódó növényi anyagoknak például érerősítő hatásuk van, segítenek a gyulladások ellen és vírusellenes hatásúak. A flavonoidok antioxidáns hatását egyre inkább vizsgálják: sok tanulmány rákellenes hatásukról szól.
A propolisz kinyerése
A méhészek úgy nyerik ki a propoliszt, hogy egy műanyag rácsot helyeznek a kaptárba. Amikor a méhek lezárták a sejteket propolisszal, a rácsokat eltávolítják és fagyasztóba helyezik, fagyasztás után megőrlik. Ezután feloldják 60-70%-os alkohollal, és literenként körülbelül 300 gramm propoliszt nyernek. 15 fokon a propolisz törékeny és kemény, 30 fokon válik rugalmassá, felette ragacsos és nagyon puha. 65 foktól folyékony, de csak 100 fok fölött olvad meg teljesen.
Alkalmazása különféle panaszokra
A propolisz homeopátiás szerként a nyálkahártyák nem purulens (gennyes) gyulladásainál alkalmazható, például fogíny- és garatgyulladásnál, valamint különböző bőrbetegségeknél. Célja, hogy erősítse az immunrendszert, és a rendszeres szedés révén összehangolja az emésztést.
A propolisz segít a száj- és torokgyulladásnál szájvízben és fogkrémben lévő adalékanyagként, enyhíti a sérüléseket és égéseket, pattanásokat, ekcémákat, fekélyeket és szemölcsöket. Támogatja a lábgomba kezelését, hatásos a fáradtság és a reumás problémák esetén.
A propolisz színe a világossárga, barna és fekete között váltakozik. Íze kesernyés és erős, illata leginkább édeskés, de ez származástól függően változik. A propolisz kapható cseppekként, granulátum vagy por formájában. Öt-tíz csepp elég egy pohár vízben naponta egyszer. Ezen kívül létezik propoliszos kenőcs, rágócukorka, kúp, propoliszkrém, kapszula is.
Vigyázat! Egyes emberek allergiásak a propoliszra, bőrirritáció vagy hólyagok fordulhatnak elő használata esetén.
(Németből fordította: Koncz László)