A rühösség rühatkák által okozott bőrbetegség. Tipikus tünete a kínzó viszketés, az érintettnek folyamatosan kell vakaróznia. Az emberi rühösség csak embertől kapható el. A fertőzés főként testi érintkezéssel terjed. Világszerte általában 20-25 évenként jelentkeznek járványok, nálunk az 1970-es és 1990-es években volt kimutatható az elterjedése.

A rüh már az ókorban is ismert volt. Az arab Dzsdarír at-Tabari 1000 évvel ezelőtt aprólékosan leírta az állati kórokozót és a bőrben való elhelyezkedését, valamint a betegség leküzdésének lehetőségeit. Sajnálatos módon ezt a tudást a legtöbb orvos figyelmen kívül hagyta az évszázadok során, bár az emberek gyakran tudtak segíteni magukon: Az atkát a tű hegyével vették ki a hólyagocskából, és a körmükkel szétnyomták. Kéntartalmú és a higanyt tartalmazó kenőcsöket is alkalmaztak a rüh kezelésére.

Hogyan terjed?

Ma a kezelési lehetőségek hatékonyabbak, mindazonáltal a rüh még mindig világszerte előfordul. Ez a parazita nagyon fertőző, és a legkisebb testkontaktuson keresztül terjed. Ennek nem feltétlenül kell szexuális érintkezésnek lennie, elegendőek a kedvezőtlen lakáskörülmények is (sok ember szűk helyiségben). Gyakran érintettek a közösségi létesítmények. Higiéniai hiányosságok, közös alvóhelyek és változó szexuális kapcsolatok kedveznek a fertőzésnek.

A rühatkáról

A rühatka körülbelül 0,2-0,5 mm méretű, szobahőmérsékleten ruhákban, ágyneműkben, kárpitozott bútorokban vagy szőnyegekben jól érzi magát. Három napig (hidegben legfeljebb két hétig) megél táplálék nélkül is.

Ha alkalmas áldozat van a közelben, a megtermékenyített nőstény néhány perc alatt 1 cm hosszú és 0,5-2 mm széles folyosókat ásva bebújik az emberi bőrbe. Kb. 1 hónapig, vagyis élete végéig ott marad, és székletével napi 1-2 tojást rak le. A kikelt lárvák kifelé fúrnak, és kb. két hét után új ciklus kezdődik.

A legtöbb esetben egy fertőzött személynek körülbelül 10-50 élő atkanősténye van. Van azonban egy különösen ragályos forma is, amelyben akár 200 atka is képes a bőr egy négyzetcentiméterére telepedni.

Tünetek és lefolyás

A rühatkák első fertőzése esetén 3-6 hét után érezhetők a panaszok, megújult fertőzés után már 24 óra múlva (a már aktivált immunrendszer miatt). A következő tünetek jellemzőek:

• A fúrás miatt bőrirritációk jelentkeznek hólyagocskák és pörsenések formájában, valamint bőrpír is előfordul.
• Az atka, az ürüléklabdacsok és a tojások erős viszketést okoznak.
• A test minden részén, az arc és a fej kivételével, vessző alakú, többnyire vöröses képletek jelenhetnek meg.

Különösen szívesen tartózkodnak a kis rovarok a test következő régióiban:

• az ujjak között
• a hónalj hajlataiban
• a könyökön
• a mellbimbókon
• a köldökön
• a péniszen
• a láb és a boka belső felén

A vakarózás bakteriális fertőzést okozhat a bőrön. Kezelés nélkül kb. egy negyedév után öngyógyulás következhet be.

Mi segít a rüh ellen?

A legtöbb esetben elegendő a bőrre felkent kenőcs, kifejezett fertőzés esetén azonban speciális gyógyszerre van szükség. Minden személyt, aki szoros kapcsolatban áll a fertőzöttel, kezelni kell. Szintén fontosak általános intézkedések az atkák leküzdésére:

• kéztörlők, ágy- és alsóneműk gyakori cseréje és kifőzése
• kárpitozott bútorok, szőnyegek és párnák alapos porszívózása
• a nem mosható textíliák levegőztetése hetenként

Az Egészségügyi Világszervezet szerint világszerte körülbelül 300 millió ember fertőzött rühatkával. Minden égöv és társadalmi-gazdasági osztály érintett, de a járványok inkább a szociálisan hátrányos helyzetű, sűrű népességű területeken lépnek fel, ahol rosszak a higiénikus viszonyok és rossz a vízellátás.

Különösen a trópusi városi területeken jelentkeznek az atkák. Az északi féltekén a téli időszakban nő az előfordulás gyakorisága.

(Németből fordította: Koncz László)