Becslések szerint a magyar lakosság majdnem 10%-a szenved valamilyen vesebetegségben, többségük azonban nincs tisztában az állapotával. A vese károsodása ugyanis akár évekig is észrevétlen maradhat, az elváltozásokat a kezdeti szakaszban csak laborvizsgálat mutatja ki. Mi a teendő, ha problémát jelez a szűrővizsgálat, vagy felbukkannak az intő tünetek?

A vese számos élettani funkciónk működtetéséért felel: az anyagcsere-végtermékek eltávolításán túl feladata a só- és vízháztartás, a kalcium-anyagcserét biztosító anyagok szabályozása, és szerepet játszik a vörösvértest termelésben is. Létfontosságú páros szervünk károsodására a tünetek hiánya miatt gyakran későn, a probléma súlyosbodásakor derül fény.

A krónikus veseelégtelenségben szenvedők pontos száma a fel nem ismert betegségek miatt ismeretlen, de az érintettek aránya folyamatosan nő – főleg a magas vérnyomás, a szív-érrendszeri betegségek és a cukorbetegség terjedése miatt.

A rendszeres vér- és vizeletvizsgálat beiktatása mellett milyen jelekre kell odafigyelnünk, mikor figyelmeztet a testünk, hogy ideje szakemberhez fordulunk?

A vese gyógyításával két szakterület, az urológia és – a vese működési egységéből, a nefron szóból képzett – nefrológia is foglalkozik. Míg az előbbi a vese morfológiai elváltozásait és sebészeti betegségeit (pl. vesekő, daganat) kezeli, a nefrológia a belgyógyászat egyik ágaként a szerv működését és funkcionális zavarait vizsgálja.

Számos panasz utalhat vesebetegség jelenlétére: cukorbetegség és ismeretlen eredetű, nehezen beállítható magas vérnyomás esetén mindenképpen érdemes nefrológushoz fordulnunk, de veseproblémát jelezhet a lázas állapottal járó, hosszabb ideig fennálló derékfájás, az előrehaladott visszeresség, és az esetek 20%-ában a vizenyős boka is – mondja dr. Bíró Kinga, a Czeizel Intézet nefrológus szakorvosa. – Egyértelműen nefrológiai probléma a laboreredményen szereplő kóros beszűkült vesefunkció és az emelkedett szérum karbamid, kreatinin értékek. A lehetséges szimptómák között szerepel még a fáradékonyság, elesettség és a légszomj is. A vesekő betegség, visszatérő hólyaghurut, inkontinencia olyan betegségek, amelyek határterületet képeznek az urológiával, ezen betegségekkel mindkét szakterület foglalkozik.

Veséink egészségének megőrzését – ahogy a legtöbb szervünkéért is – aktív életmóddal és kiegyensúlyozott étkezéssel, csökkentett sóbevitellel, valamint napi 2-2,5 liter folyadék fogyasztásával őrizhetjük meg. Emellett kerüljük a dohányzást, és rendszeresen ellenőrizzük vérnyomásunkat és vércukorszintünket. Természetesen nem lehet eléggé hangsúlyozni az éves szűrővizsgálat fontosságát, elsősorban cukorbetegségben, magasvérnyomás-betegségben, szív-érrendszeri betegségekben, illetve ismeretlen eredetű vérszegénység esetén – foglalja össze a szakértő.