Megérkezett az influenza szezonja. A hideg, téli időben évente találkozunk a náthával, köhögéssel, rekedtséggel. Megfázásról, influenzáról vagy influenzaszerű fertőzésről beszélünk – de mit jelentenek ezek a kifejezések? Mit jelent a „sima” nátha, mikor nem ér semmit az antibiotikum, milyen tünetekre figyeljünk – és főként hogyan kell fellépni ellenük?

Megfázás vagy influenzaszerű fertőzés?

Megfázás vagy influenzaszerű fertőzés – ezek a meghatározások általában vírusos betegségre utalnak, amelyek náthával, köhögéssel és más általános tünetekkel járnak. Körülbelül 200 különböző típusú vírus okozhat megfázást, ezért kaphatjuk el többször is egymásután.

A kórokozók olyan sokfélék (rhino-, adeno- és koronavírusok), hogy védőoltás ellenük nincs – szerencsére e betegségek általában nem életveszélyesek. Megfázás többnyire a hideg évszakban fordul elő, de létezik nyári influenza is. A helyzet egészen más a valódi influenzával.

Hogyan jelentkezik az influenza?

Az influenzát az influenzavírus okozza. Ezeknek három csoportja van, amelyek genetikai anyaga folyamatosan változik, ezért bizonyos kockázati csoportoknak évente egyszer egy védőoltáson kell átesniük.

Az influenza is tipikus megfázási tünetekkel járó súlyos betegség, de a tünetek sokkal hangsúlyosabbak. Bizonyos esetekben érintett lehet a tüdő (tüdőgyulladás), a szív (szívizom- és szívburokgyulladás) vagy az agy (agyhártyagyulladás).

Az utóbbi években az influenza tüneteivel járó fertőző betegségek a világ minden részében izgalomra adtak okot – a SARS és a madárinfluenza a példák olyan vírusfertőzésekre, amelyek veszélyesek lehetnek az emberekre.

A megfázás és az influenza tünetei

Az influenza és a megfázás kezdetben ugyanazokkal a tünetekkel és panaszokkal jár. Tipikus tünetek:

• torokfájás
• nátha
• köhögés
• rekedtség

Gyakran előfordul borzongás, a hőmérséklet emelkedését, a lázat pedig hidegrázás kíséri. Végtagfájdalmak és fejfájás jelentkezik, mindezt gyengeség, fáradtság és étvágytalanság kíséri.

Az influenzánál a tünetek és panaszok gyakran hirtelen kezdődnek és olyan súlyosak, hogy a beteg órára pontosan meg tudja mondani a betegség kezdetét.

Elhatárolás más betegségektől

Egyéb betegségek is kezdődnek náthával vagy könnyező szemmel – például a szénanátha vagy allergiás nátha. A megfázás, a köhögés és a rekedtség más betegségeknél is jelen van, ilyen a gyermekkori kanyaró, mumpsz, rubeola és társai. Néhány nap múlva azonban megjelenik a tipikus kiütés, ami megkönnyíti a diagnózist.

A gyermekkorban ismétlődő és tartós megfázás mögött született immunhiány is állhat – de gyermekkorban legfeljebb hat megfázás évente ne adjon okot izgalomra.

Az orrfolyás tipikus

Megfázásnál a folyó orr többnyire tipikus. Egy banális orrfolyás, különösen a kisgyermekeknél, gyorsan rossz általános állapothoz vezethet. A csecsemők szinte kizárólag az orron keresztül lélegeznek, és nem akarnak inni, amikor az orruk el van záródva, mert a légzés és a lenyelés közötti váltás túl nehéz. Kisgyermekkorban a duzzadt nyálkahártyák gyakran középfül-gyulladáshoz vezetnek.

Az orr szinte mindig érintett a megfázásnál, a környezetük (az arcmelléküregek, a szem és fül) gyakran, a hörgők szerencsére ritkán.

A felülfertőződés veszélye

Mivel a betegség gyengíti az immunrendszert és a nyálkahártyák érzékenyek, a baktériumoknak is könnyű dolguk van, és ún. felülfertőződést okozhatnak (másodlagos fertőzés). Ekkor pl. a vírusos tüdőgyulladást a bakteriális követi.

Influenza vagy megfázás – diagnózis

Az influenza vagy a megfázás diagnosztizálására különböző lehetőségek vannak:

• Anamnézis (betegség-előzmények lekérdezése): A tünetek időtartama és súlyossága megmutatja, hogy inkább megfázásról, vagy influenzáról van-e szó.
• Ellenőrzés: (megtekintés), tapintás, kopogtatás és hallgatózás: A náthás orrot könnyű felismeri a vörös, duzzadt nyálkahártyákról, és arról, ha fáj a homlok vagy az arccsontok kopogtatása. Ekkor általában az arcüreg gyulladt. Az otoszkóppal (fül-tükör) középfülgyulladás esetén vöröses dobhártyát és esetleg egy kevés folyadékot lehet látni. A szájüreg és a garat általában vöröses, a mandulák duzzadtak, vagy bakteriális másodlagos fertőzés esetén fehér foltok láthatók rajta. Köhögéskor a hörgők a sztetoszkóppal csörömpölő hangokat hallatnak, tüdőgyulladás esetén a légzörejek az érintett területen mások.
• Ultrahang, röntgen, CT és MRI: A képalkotási eljárások általában nem szükségesek megfázás esetén. Az orrmelléküregek gyulladásakor segít a diagnózisban az ultrahang- vagy röntgenfelvétel. A tüdőgyulladás kizárása érdekében rendszerint röntgenfelvétel készül. A CT-t és az MRI-t drámai influenzás folyamatok esetén alkalmazzák.
• További vizsgálatok komplikációk esetén: ha másodlagos bakteriális fertőzés gyanúja merül fel, a mandulakenet, a nyálkahártyák mintái vagy a vérvizsgálat jelezhetik a kórokozók természetét. Szívizom-gyulladásnál megváltozik a szívritmus, amit az EKG segítségével lehet ellenőrizni.

Az alfa és ómega: működőképes immunrendszer

A jól működő immunrendszer alapkövetelmény ahhoz, hogy egész télen egészségesek maradjunk. A vitaminban gazdag étrend sok friss zöldséggel és gyümölccsel, sok mozgás a friss levegőn, szauna – csak néhány módja az immunrendszer erősítésének. Gyenge immunrendszerre utal, ha egyik fertőzés követi a másikat, és a betegség tünetei hangsúlyosabbak.

A táplálkozás és a testmozgás mellett van egy „megfázás elleni etikett”:

• a kézfogást lehetőleg kerülni kell
• kerüljük a tömeget
• kezeljük az orrot, például inhalálással.

Minden családban továbbadják a megfázás és influenza elleni házi szereket, módszereket. Ezek segítenek abban, hogy könnyebben kigyógyulhassunk a megfázásból.

Több hasznos tippet talál nátha és köhögés ellen egy korábbi cikkünkben, ide kattintva.

Sem az influenza, sem az influenzaszerű megbetegedések esetén nem segítenek az antibiotikumok. Ezért ezek csak akkor használhatók, ha bakteriális másodlagos fertőzés is fellép. Hosszan tartó panaszok esetén mindig keresse fel az orvost!

(Németből fordította: Koncz László)

Ha érdekli a téma, ajánljuk figyelmébe az alábbi cikket:

Ami csak ront a megfázáson