Minél idősebbek vagyunk, annál nagyobb a demencia kialakulásának kockázata. Németországban a 65 évesnél idősebbek több mint hét százaléka, és szinte minden harmadik 90 évnél idősebb érintett. Ezért is fontos, hogy korán felismerjük a betegség első jeleit. Nézzük meg, hogy milyen tünetek szólnak a demencia megléte mellett, de azt is, hogy melyek az ellen.

A demencia okai

A demencia a mentális hanyatlás állapotát és a korábban elsajátított képességek elvesztését jelenti. Az okok eltérőek. A leggyakoribb altípusa az Alzheimer-kór, amely elpusztítja az idegsejteket az agyban és lebontja őket. A demencia másik oka az agy vérellátásának nem megfelelő volta. A betegség e formáját vaszkuláris demenciának nevezik. Számos kisebb agyvérzésen alapul, amelyek következményei összeadódnak.

A családtagok aggódnak

A demenciában szenvedő emberek nagy száma miatt sokan attól tartanak, hogy maguk is megbetegszenek. Amint egy dolgot rossz helyre teszünk, vagy részleteket elfelejtünk, gyorsan eszünkbe jut, hogy valami nincs rendben. De nem mindenki szenved demenciában, aki elfelejt dolgokat. Természetes, hogy rossz helyre tehetünk, vagy elfelejtünk valamit – ez része a normális öregedési folyamatnak.

Figyelmeztető jelek

A demencia korai szakaszban történő megállapításához vannak különleges pontok, amelyekre mind a családtagok, mind a kezelőorvos ügyelhet. Mindenekelőtt a viselkedési megfigyelések, a beszédtesztek és a kognitív feladatok segítenek megmutatni a demencia első jeleit.

A következő tünetek utalnak a demenciára:

• Nyelvi korlátok: gondot okoz a megfelelő szavakat találni beszélgetésben, vagy követni a társalgás menetét
• Az ítélőképesség hanyatlik: nehéz megérteni az olyan komplex összefüggéseket, amelyek korábban nem okoztak problémát, pl. hogyan főzünk ebédet, hogyan vásárolunk, hogyan működnek egyszerű elektromos készülékek
• Hétköznapi feledékenység: a tárgyakat rossz helyre tesszük, a már említetteket az illető többször megismétli, a találkozókat vagy közösen megélt dolgokat elfelejti
• A tájékozódás elvesztése ismert környezetben
• Személyiségváltozások: fokozott ingerlékenység, belső és külső nyugtalanság

A demencia tünetei az egyes stádiumokban

A demencia korai szakaszaira jellemző az enyhe korlátozottság, például akkor jelenik meg, amikor a bonyolult feladatokat a mindennapi életben már nem lehet megoldani, mint például a számolás vagy az óra leolvasása. Az önálló életmód már korlátozott, de még lehetséges. Egyre problémásabbá válik, ha még az egyszerű hétköznapi feladatokat sem lehet megoldani, mint az öltözködés, mert a mindennapi tárgyak funkciói már nem ismerhetők fel.

Ilyenkor az érintettek a külső segítségre szorulnak. A demencia súlyos formájánál a páciensek kognitív funkciói annyira korlátozottak, hogy még az egyszerű gondolatokat sem tudják megérteni.

Az MRI mint kiegészítő vizsgálat

Az agyi képalkotás, mint például az MRI, nem tartozik az első vizsgálatok közé, segít azonban megkülönböztetni a demencia különböző okait. A vaszkuláris demenciánál, amelyet sok apró stroke okoz, a stroke okozta hegeket például az MRI vagy a CT kimutatja.

Az Alzheimer-kórnál a PET/CT (pozitron emissziós tomográfia/számítógépes tomográfia) segítségével az agy idegsejtjeinek kisebb metabolizmusa is kimutatható. Ezenkívül a vizsgálati eredmények azt mutatják, hogy az agy mérete az előrehaladott Alzheimer-kórnál mérsékelten csökken. Ez azonban nem eléggé specifikus a diagnózis felállításához – a demencia diagnózisának fontos mutatója a mentális romlás.

A demencia megkülönböztetése más betegségektől

Az is fontos, hogy megkülönböztessük a demenciát más betegségektől, például a depressziótól, amely gyakran a mentális képesség csökkenésével jár. Ha demencia gyanúja merül fel, nem szabad megfeledkezni arról, hogy más okok, például az alultápláltság, az újonnan fellépő süketség vagy a pajzsmirigy diszfunkciója hasonló lehet a demenciához.

(Németből fordította: Koncz László)