Inkontinencián a vizelet – ritkábban a széklet – távozása feletti kontroll elvesztését értjük. A vizelet-inkontinencia okai gyakran a húgyutakban keresendők, de az agyban és a gerincvelőben, vagy az idegrendszerben jelentkező problémák is vezethetnek inkontinenciához. Milyen formái vannak férfiaknál és nőknél, milyen segédeszközök és terápia segíthet?

Lehetséges okok

Az inkontinenciának vagy szervi okai vannak, vagy az idegrendszer betegsége, illetve sérülése okozhatja, az agy és az idegek, valamint a kismedencei izmok, a húgyhólyag és a záróizmok közötti együttműködés zavara állhat fenn.

Attól függően, hogy a vizelet vagy a széklet ürül-e öntudatlanul, beszélünk vizelet- vagy széklet-inkontinenciáról. Mindkét típusnak különböző formái vannak, amelyeknek okai is különbözőek.

A vizelet-inkontinencia okait nem mindig a húgyutak területén kell keresni, az idegek, az agy vagy a gerincvelő zavara is inkontinenciához vezethet. Ritka esetekben okozhatja vagy súlyosbíthatja gyógyszerhasználat is. Ezért fontos, hogy elmondja kezelőorvosának azokat a gyógyszereket, amelyeket rendszeresen szed.

Vizeletcsepegés vagy utócsepegés akkor jelentkezik, amikor a húgyhólyag ürítése után néhány csepp vizeletet kifolyik. Ez a tünet elsősorban a férfiaknál fordul elő, és ennek oka, hogy a húgyhólyagtól a pénisz csúcsáig terjedő húgycsövet a megfelelő izmok nem teljesen ürítik ki, emiatt a húgycső alsó pontján kevés vizelet jelenik meg.

A vizelet-inkontinencia formái

Alapvetően öt különböző forma létezik:

• stressz-inkontinencia
• késztetéses inkontinencia
• reflex-inkontinencia
• túlfolyásos inkontinencia
• extraurethralis vizelet-inkontinencia

Stressz-inkontinencia

A stressz-inkontinencia oka a fokozott nyomás a hasüregben. Ennek oka lehet például nehéz tárgyak szállítása, de nevetés, köhögés vagy tüsszentés is kiválthatja. Szélsőséges esetekben még a normál mozgások, például a járás is a vizelet elvesztéséhez vezethet. Ez néhány csepptől a sugárszerű vizeletvesztésig terjedhet.

Ha stressz-inkontinencia áll fenn, akkor a húgyhólyag nyaka és a húgycső közötti kapcsolat károsult. Gyakori oka lehet műtét és baleset, amelyek gyengítik a medencefeneket vagy károsítják a medenceidegeket. A férfiaknál a stressz-inkontinencia kockázata a prosztata műtét után különösen nagy, mert előfordulhat, hogy a húgyhólyag záróizma gyengül.

Nőknél a medencefenék izma gyengébb, mint a férfiaknál, ezért gyakrabban szenvednek a stressz-inkontinenciától. Különösen jellemző ez terhesség és szülés idején. A menopauza idején fellépő hormonális változások növelik az inkontinencia kockázatát is.

Késztetéses inkontinencia

A késztetéses inkontinencia esetén hirtelen lép fel a vizelési inger, ami annyira erős, hogy néha az érintett még a WC-ig sem jut el. Gyakran előfordul, hogy a vizelési inger óránként többször is jelentkezik, noha a húgyhólyag még nem telt meg teljesen. Ebben az esetben a jelátvitel sérült, mert bár a hólyag még nem telt, az agy az ürítés jelét küldi. Különbségek lehetnek:

szenzoros késztetés-inkontinencia: a hólyagtöltöttség érzékelésének károsodása, például húgyhólyag vagy a húgyúti gyulladás miatt.
motorikus késztetés-inkontinencia: a hólyag záróizmának görcsös, önkéntelen összehúzódása, aminek következtében a hólyag még minimális töltöttség esetén is erőteljes húgyúti sürgetést vált ki.

Specifikus okok közé tartoznak az idegkárosodáshoz vezető műtétek, a rosszul kezelt cukorbetegség és az idegrendszeri rendellenességek, mint például a sclerosis multiplex vagy a Parkinson-kór. Hasonlóképpen kiváltó tényező lehet a húgyúti fertőzés, vagy a húgyhólyag kimenetének szűkülete, például prosztata-megnagyobbodás miatt. Ezenkívül a késztetés-inkontinencia mögött mentális okok is megbújhatnak.

Reflex-inkontinencia

Reflex-inkontinencia esetén az érintettek már nem érzik, hogy a hólyag teljesen tele van-e, nem tudják szabályozni a hólyag ürítését, ezért az időről időre magától ürül.

Reflex-inkontinencia esetén a húgyhólyagot vezérlő idegek zavara áll fenn. Ez a záróizmok feletti ellenőrzés elvesztését jelenti, amit okozhatnak neurológiai megbetegedések, például sclerosis multiplex. A gerincvelő sérülései is szóba jöhetnek, például a paraplégia (spinális reflex inkontinencia) összefüggésében.

Túlfolyásos inkontinencia

Túlfolyásos inkontinencia esetén újra és újra elfolyik egy kis mennyiségű vizelet, amint a hólyag töltődik. A panaszok oka „vízelvezetési” probléma a hólyag kimeneténél. A kijáratnál történő elzáródás – például megnagyobbodott prosztata, tumor vagy szűkült húgycső esetén – a vizelet nem folyik el rendesen, csak akkor, ha a húgyhólyag nyomása újra nő. Ekkor kis mennyiségű vizelet ürül. A túlcsordulásos inkontinencia ezért olyan érzéssel társul, hogy a hólyag soha nem ürül ki teljesen. Ez a forma leggyakrabban a férfiakra jellemző.

Extraurethralis inkontinencia

Az extraurethralis vizelet-inkontinencia is a vizelet állandó elvesztéséhez vezet, azonban a vizelet nem a húgyutakon át ürül, hanem egy olyan fisztulán keresztül, amely összeköti a húgyhólyagot más szervekkel, például a hüvellyel vagy a belekkel. Az érintettek emiatt nem tudják ellenőrizni a vizelet elvesztését. Az effajta inkontinencia általában veleszületett.

Széklet-inkontinencia

A széklet-inkontinenciában szenvedő betegeknek nehézséget okoz a bélgáz és a széklet ellenőrzött ürítése. Az inkontinencia súlyosságától függően három szakasz különböztethető meg:

1. A bélgázok ellenőrizetlen távozása következik be. Terhelés következtében részlegesen széklet távozása is előfordulhat.
2. A bélgázok és híg széklet ellenőrizetlen távozása következik be.
3. Bekövetkezik a széklet távozása feletti ellenőrzés teljes elvesztése. Az eredmény állandó székletelkenődés. Nemcsak folyékony, hanem szilárd széklet is távozik.

A panaszok okaitól függően, mint a vizelet-inkontinenciánál, a széklet-inkontinenciánál is öt különböző forma létezik:

• motorikus
• szenzoros
• tároló-függő
• idegi
• pszichológiai

Bizonyos esetekben az érintettek még érzik a késztetést, de időben már nem tudnak WC-re menni. Más esetekben nem éreznek semmit, és a széklet elvesztése teljesen öntudatlanul történik.

A széklet-inkontinencia okai

A széket-inkontinencia különböző betegségektől függő. A krónikus gyulladásos bélbetegségek mellett, mint például a Crohn-betegség, neurológiai megbetegedések is szerepelhetnek kiváltó okként. A végbélben lévő daganatok, a medencefenék gyengesége, súlyos aranyér vagy székrekedés is lehet az oka.

A záróizom működését műtét vagy szülés utáni sérülés is befolyásolja. Ha az idegek megsérülnek, az zavarhatja a székletkimenet érzékelését. Bizonyos gyógyszerek, például hashajtók, antidepresszánsok vagy Parkinson-kór elleni gyógyszerek is szóba jöhetnek kiváltó okként.

(Németből fordította: Koncz László)