Ha szó szerint „köpni nyelni nem tudunk”, annak kellemetlen következményei lehetnek. A szájszárazság ugyanis elősegítheti a fogkő és a fogbetegségek kialakulását. A nyál nedvesen tartja a szájnyálkahártyát, tisztítja a fogakat, erősíti a fogzománcot, segít gyógyítani a szájban lévő sebeket, gátolja a baktériumok terjedését, elősegíti a beszédet és a rágást.

Túl kevés nyál

Az egészséges ember általában 0,5 és 1,5 liter nyálat termel naponta a szájüreg nyálmirigyeivel. Ha kevesebb, mint 0,1 milliliter nyál termelődik percenként, akkor szájszárazságról beszélünk.

A száraz száj komolyan veendő jelenség, ami nyelési nehézségek, ízlelési zavarokat, rossz leheletet vagy szájfertőzést okozhat, valamint negatívan hat a fogak egészségre. A nyál ugyanis fontos védelem a fogak és az íny számára.

A nyál feladatai sokrétűek: nedvesen tartja a szájnyálkahártyát, megtisztítja a fogakat és megvédi őket például a fogszuvasodástól. A kalcium- és foszfáttartalmával a nyál erősíti a fogzománcot, segít gyógyítani a szájban lévő sebeket, gátolja a baktériumok terjedését, elősegíti a beszédet és a rágást.

A nyál döntő szerepet játszik a szájban történő előemésztésben az ételek nedvesítésével és csúszóssá tételével. A nyálban lévő enzimek már a rágás során kezdik lebontani az ételt.

A nyál oldja az ízanyagokat, ezért annál nehezebb különbséget tenni a különböző ízek között, minél szárazabb a száj. A nyál semlegesíti a fogakat támadó savakat.

A szájszárazság tünetei

Sok tünet utalhat szájszárazságra. Ezek közé tartoznak például:

• száraz nyálkahártya a szájban és a légutakban
• száraz, égő vagy lepedékes nyelv, a nyelv a szájpadláshoz tapad
• töredezett és száraz ajkak
• rágás-, nyelés- és beszédpanaszok
• szájszag
• fémes íz a szájban
• szájpenész
• foghúsvérzés- és gyulladás
• fogszuvasodás
• ízlelési zavarok
• állandó szomjúság

Okok lehetnek

Szájszárazság gyakran előfordul bizonyos csoportoknál, például a dohányosoknál és sok idősebb embernél, akik általában túl keveset isznak, és gyakran gyógyszert szednek.

Előrehaladott korban a nőknél gyakoribb a szájszárazság, mint a férfiaknál. Már a menopauza idején felléphet a változó hormonegyensúly és az ezzel együtt járó csökkent nyálképződés miatt.

További általános okok:

Terhesség: a terhesség alatt a hormonális átalakulás is szájszárazsághoz vezethet. Különösen az első három hónapban fordulhat elő, hogy a szájszárazság több ivás ellenére is nő.

Kávé és alkohol: a nikotin mellett a kávé vagy az alkohol fokozott fogyasztása is a szájszárazság oka lehet.

Folyadékhiány: a túl kevés folyadék bevitele, vagy túl sok folyadék elvesztése – például erős izzadás következtében – a nyáltermelés csökkenését okozhatja.

Sok beszéd: ha például hivatalból sokat és hangosan kell beszélni, a nyálkahártyák kiszáradnak a szájban.

Szájon át lélegzés: a szájon át légzés hosszú távon a szájszárazság mellett a szájszöglet berepedezéséhez vezet. Különösen a gyerekeknek van ilyen szokásuk.

Horkolás: ekkor is a szájon át vesszük a levegőt. Az érintettek reggel gyakran tapasztalnak szájszárazságot és rekedtséget.

Száraz levegő: télen a meleg fűtőtest levegője kiszárítja a száj és a légutak nyálkahártyáit, így száraz lesz az orrunk, a torkunk és a szánk. A poros levegő is szájszárazságot okozhat.

Stressz: a szájszárazság gyakran az idegesség kísérő jelensége, ugyanis az izgatottság miatt a szervezet csökkenti a nyáltermést.

Csípős étel: a borssal, chilivel ízesítetett ételek égő érzést okoznak a szájban és a torokban, ilyenkor a folyadékszükséglet nő.

Szájszárazság gyógyszerek miatt

A szájszárazság okai sokfélék; gyakran előfordul, hogy bizonyos betegségekkel együtt járnak, de mindenekelőtt olyan gyógyszerek okozhatják, amelyek mellékhatásként csökkentik a nyál termelődését. Ide tartoznak többek között:

• vérnyomáscsökkentők
• fájdalomcsökkentők
• hányáscsillapítók
• alvást segítő és nyugtató szerek
• étvágyjavítók
• antibiotikumok
• vizelethajtók
• pszichotróp gyógyszerek (különösen neuroleptikumok és antidepresszánsok)
• antihisztaminok (allergiás betegek gyógyszerei)
• epilepszia elleni szerek
• Parkinson-kór elleni gyógyszerek
• kemoterápia és besugárzás

Bizonyos drogok, például a kannabisz, a kokain, a heroin vagy az ecstasy is befolyásolják a nyálmirigyek működését.

A cikk még nem ért véget, kérem, lapozzon!