A bél nyálkahártyája akadályt képez a béltartalom és a véráram között, ami megakadályozza az emésztetlen élelmiszerek, mérgező anyagok vagy baktériumok bejutását a szervezetbe. Ha ez a funkció károsodik, a bélben lévő káros anyagok bejunak a véráramba. Az áteresztő bél szindróma kezelésére számos megközelítés létezik, a táplálkozás fontos szerepet játszik.

Az egyértelmű tudományos bizonyítékok még hiányoznak, de valószínűleg gyulladásos reakció van a háttérben, ami növelheti a bélnyálkahártya áteresztőképességét.

Az áteresztő bél szindróma okai

A bélnyálkahártya áteresztőképességét a táplálkozás természetes módon szabályozza, táplálékfelvételek után megnő, hogy biztosítsa a tápanyagok felszívódását.

A kórosan megnőtt áteresztőképességet különböző hatások okozhatják: a genetikai okok mellett a környezeti hatások, az életmód és a bélflóra állapota is szerepet játszik. A következő tényezők járulhatnak hozzá az áteresztő bél szindróma kialakulásához:

• magas zsír- és gyümölcstartalmú étrend
• élvezeti szerek, pl. kávé és alkohol
• dohányzás
• intenzív állóképességi sportok
• A-vitamin hiánya
• a táplálkozás átállítása, új diéta
• a gyomor-bél traktus fertőzései
• gyulladáscsökkentő fájdalomcsillapítók, például ibuprofén
• súlyos sérülés vagy égés
• nagy műtét
• több szerv elégtelen működése
• hasnyálmirigy-gyulladás

Tünetek és következmények

A bélfal megnövelt áteresztőképessége nem feltétlenül vezet tünetekhez vagy megbetegedéshez, a megfelelő genetikai hajlamú személyeknél azonban a szivárgó bél valószínűleg kiváltja a különböző betegségek megjelenését vagy kialakulását.

Egyes vizsgálatok összefüggést mutattak az olyan bélbetegségekkel, mint például a Crohn-betegség, fekélyes vastagbélgyulladás, irritábilis bél szindróma és lisztérzékenység. Szóba jöhet ezen kívül az áteresztő bél szindróma kapcsán az alábbi betegségekkel való kapcsolat:

• allergia és táplálék-intolerancia, hisztamin-intolerancia
• 1. típusú cukorbetegség
• májbetegségek
• autoimmun betegségek, mint pl. a reumatoid artritisz, lupus erythematosus, vagy a sclerosis multiplex
• fibromyalgia
• krónikus fáradtság szindróma
• zsírmáj és anyagcserezavarok
• mentális betegségek

Sok esetben még mindig nem tisztázott, a megnövekedett áteresztőképesség okak vagy következménye egy gyulladásos megbetegedésnek.

Hogyan állapítják meg?

A bélnyálkahártya permeabilitásának megítélésére számos módszer létezik. Gyakran használnak laktulóz-mannitol tesztet, amikor bizonyos mennyiségű laktulózt és mannitolt feloldanak vízben, ezt üres gyomorra megisszák, és néhány óra múlva a vizeletben mérik a koncentrációt.

Hasonló teszteket más cukrokkal kifejezetten a gyomor-bél traktus különböző részeihez alkalmaznak. E vizsgálatok érvényessége azonban korlátozott, mivel az eredményt több tényező befolyásolhatja – például a vesefunkció vagy az egyéni bélműködés.

A cikknek még nincs vége, kérem, lapozzon!