Jönnek-mennek az időjárási frontok, ami megviseli a szervezetet. Komoly következmény lehet az agyvérzés, az agyban vagy az agyburokban bekövetkező vérzés, ami fokozott koponyaűri nyomáshoz és idegrendszeri károsodásokhoz vezethet, gyakran halálos kimenetellel. Tudjunk meg többet az agyvérzés okairól, a tipikus tünetekről és a kezelési lehetőségekről.

Az agy, mint a szervezet összes funkciójának és folyamatának központja, nagyon sebezhető. Mint minden olyan szervnél, amelyet véredények szőnek át, fennáll a vérzés veszélye, ha egy véredény megreped. Gyakran érelmeszesedéssel kombinált magas vérnyomás a felelős, ennek következményeként a véredények fala elveszíti a rugalmasságát, ami hirtelen vérnyomásemelkedés kialakulásához vezet, és ez agyvérzést okozhat.

Az agyvérzés okai

Az ok-okozati statisztikában az első helyen állnak a balesetek, ezt követik az érrendszeri rendellenességekből eredő vérzések, végül az érelmeszesedésből fakadó érszakadás, gyakran évek óta meglévő magas vérnyomás következtében.

Az agyvérzés másik oka lehet a vérerekben bekövetkezett változások, jó- vagy rosszindulatú daganatok, vagy agyi metasztázisok miatt. Az erek aneurysmája (ballonszerű duzzanat), vagy a véralvadási zavar is okozhat agyvérzést. További lehetséges okok:

• fertőzések
• az agyban lévő vérerek gyulladása
• agyi vénák trombózisa
• az agyban megnövekedett véráramlás (például szívsebészeti beavatkozás, migrénes rohamok vagy fizikai megterhelés után)
• külső erőhatás, például baleset
• alkohollal vagy kábítószerrel való visszaélés

Az agyvérzés egyik kockázati tényezője a dohányzás. Az agyvérzés kockázata például két-háromszorosára nő a dohányzók között. A túlsúly és az emelkedett koleszterinszint szintén kockázati tényezők.

Artériás és vénás vérzés

A vérkeringésben a szervek ellátása az artériákon keresztül, a vér elszállítása a vénákon keresztül történik. A véredény felrepedésének helye kulcsfontosságú a következmények szempontjából:

• Az artériás rendszer vérzése az esetek többségében rövid időn belül életveszélyes vérveszteséghez vezet.
• A vénás vérzés általában ártalmatlan.

Az agy speciális anatómiai helyzete – a merev csontos szerkezetbe való beágyazódás – sokat segít. Mivel a csontos koponya nem tágulhat, a koponyán belüli bevérzés elkerülhetetlenül nagyobb nyomást, és így az érzékeny idegszövet anyagának károsodását okozza. Ha a vérzés bizonyos mértéket meghalad, akkor az agy anyagának visszafordíthatatlan károsodásával kell számolni.

Az agyvérzés típusai

A mögöttes okoktól függően az agyvérzések tipikus lokalizációt mutatnak:

Az epidurális hematóma a csontos koponya és a kemény agyhártya közötti vérzés, gyakran craniocerebrális trauma (mechanikai sérülés) következtében, például baleset vagy trauma után.

A szubdurális hematóma ezzel ellentétben egy szinttel mélyebben helyezkedik el, a kemény agyhártyák alatt. Az akut szubdurális vérzéseknek általában hasonló okai vannak, mint az epidurális vérzéseknek. A krónikus szubdurális hematómákat véralvadásgátló szerek is kiválthatják.

A subarachnoidális vérzések még közelebb találhatók az agyvelő állományához. Általában sérülések vagy kiszakadt aneurysma okozza ezeket.

Az intracerebrális hematóma felel meg a tulajdonképpeni agyvérzésnek. Általában hirtelen és traumás körülményektől, például balesetektől függetlenül jelentkezik.

Az agyvérzés tünetei

Az agyvérzés típusától függően a tünetek is eltérőek – egy laikusnak az agyvérzést nem könnyű felismerni. Az intracerebrális hematóma miatt fellépő akut agyérgörcs ugyanaz lehet, mint a stroke, és együtt jár az egyoldalú bénulással. Az agyvérzés tipikus jelei:

• hányinger és hányás
• fejfájás
• szédülés
• általános rossz közérzet és gyengeség
• görcsrohamok
• (gyakran féloldali) bénulás és zsibbadás
• beszéd-, mozgás- és érzékszervi zavar
• látászavar
• tudatzavar
• eszméletvesztés

Gyakran súlyos fejfájás, émelygés és hányás jelenik meg azonnali válaszként a vérzésre, míg a további neurológiai tünetek csak percekkel vagy órákkal később lépnek fel.

A cikk még nem ért véget, kérem, lapozzon!