Lehet-e egy vérnyomáscsökkentő gyógyszer szedésének a következménye szívroham? A válasz, bármilyen megdöbbentő: igen. Szerencsére ez nem mindegyik gyógyszerre igaz, „csupán” a hatóanyagként nifedipint tartalmazó, egyébként gyakran felírt vérnyomáscsökkentőkre.

Egy nemrég zárult kutatásban az úgynevezett kalcium-csatorna blokkoló vérnyomáscsökkentő gyógyszerek csoportjába tartozó dihidro-piridinek közül kétféle hatóanyagot vizsgáltak, a nifedipint és az amlodipint. Kardiológusok és belgyógyászok mindkettőt gyakran rendelik magas vérnyomás és mellkasi szorító érzés (anginás panaszok) esetén.

Végzetes kimenetelű szívroham

A kétféle hatóanyag hatásmechanizmusa azonos, mindkettő mérsékli a szív sejtjeinek úgynevezett akciós potenciálját. Ez azt jelenti, hogy az impulzus továbbításáért felelős membrán töltését csökkentik, és ezzel egyes esetekben ritmuszavart (aritmiát) is előidézhetnek, amely viszont következményként perceken belül – orvosi segítség nélkül – akár végzetes kimenetelű szívrohamhoz vezethet.

A több mint 10 ezer, dihidropiridineket szedő beteg, valamint 50 ezer kontroll személy adatait feldolgozó kutatás azzal a következtetéssel zárult, hogy a magas dózisban szedett nifedipin jelentősen (statisztikailag szignifikáns mértékben) növelte a szívroham kockázatát azokhoz képest, akik vagy egyáltalán nem szedtek dihidro-piridin tartalmú gyógyszert, vagy amlodipint kaptak.

A kutatók két nagy dániai adathalmazból dolgoztak, amelyek részét képezik a hirtelen szívmegállás okainak tanulmányozására létrehozott European Sudden Cardiac Arrest (ESCAPE-NET) adatbázisnak. Eredményeiket a kardiológusok egyik szakmai szervezete, az Európai Szívritmus Társaság idei lisszaboni kongresszusán (European Heart Rhytm Association, EHRA 2019) mutatták be.

Magyarországon kapható, nifedipin hatóanyag-tartalmú gyógyszerek például a Cordaflex és a Corinfar – A szerk.

(Angolból fordította: K. G.)

Ha érdekli a téma, ajánljuk figyelmébe az alábbi cikket is:

Szívbetegség: tesztelje, mennyire egészséges a szíve!