Ha habzsolva, sietve eszünk, gyorsan nyeljük le a falatot, könnyen megtörténik a baj: egy darabka táplálék a légcsőbe és nem a nyelőcsőbe csúszik, és csak erős köhögéssel kerül fel ismét. Mindenkivel előfordult már, hogy félrenyelt, vannak azonban olyan betegségek, amelyeknél ez a jelenség gyakori, az állandó félrenyelés pedig életveszélyes.

A táplálék a szájüregből a nyelőcsőbe kerül, keresztezik egymást a légúttal, amely felülről, az orr irányából vezet a tüdő felé. Nyilvánvaló, hogy egy ilyen „forgalmi csomópont” hajlamos olyan rendellenességekre, mint a félrenyelés. A normál nyelés érdekében több ideg működését kell összehangolni, és ha ebből csak egyetlen ideg kiesik, a légcső bejárata védtelen lesz, és az élelmiszer a tüdőbe kerül.

Míg a rágás és a nyelés kezdetét mi befolyásoljuk és tudatosan indítjuk el, az ételnek a torokról a gyomorba történő szállítása automatikus és akaratunktól független. A folyamat során a gégefő légcső felé eső vége zárva van, így a megrágott táplálék egyszerűen tovaáramlik.

Mikor nyelünk félre gyakrabban?

Egészséges felnőttként ismerjük azokat a tipikus helyzeteket, amelyekben félrenyelünk: a rövid ebédszünet alatt az ételt gyorsan bekapjuk, beszélgetünk kollégánkkal egy sürgős problémáról, és nem koncentrálunk az evésre. Vagy ha nyugodt környezetben eszünk, majd egy előre nem látható esemény következik be: dörög az ég, megszólal az ajtócsengő, egy kép leesik a falról, vagy a huzat miatt becsapódik egy ajtó.

Mind a koncentráció hiánya, mind az ijedelem megállíthatja a normál nyelési folyamatot, és az egyes folyamatok máris hibásan működnek. A következmény: köhögési roham, vagy fájdalom a nyelőcsőben, félrenyelés.

Félrenyelés gyerekeknél

A csecsemők és a kisgyermekek is félrenyelhetnek. Náluk az a valószínűbb, hogy játék közben a szájukba vesznek tárgyakat, és véletlenül lenyelik azokat. Különösen pénzérméket és kis játékrészeket (legóalkatrészek, golyók) nyelnek le, amelyek így elérik a gyomor-bél traktust. Szerencsére ritka, hogy ezek az idegen testek a légcsőbe kerülnek.

Neurológiai betegségek

Más a helyzet a neurológiai rendellenességben szenvedőknél. A stroke-betegeknek körülbelül a felénél rövid idő után kialakulnak nyelési nehézségek, ami étkezésnél, ivásnál és saját nyáluk lenyelésénél is egészségügyi kockázatot jelent. Más neurológiai zavarok is fokozott félrenyelési kockázattal járnak, mint pl.

• a Parkinson-kór
• koponya- vagy agysérülés
• szklerózis multiplex
• az idegrendszer tumorai

Ezeknél a betegségeknél a normális idegingerület-vezetés zavart, így az ingerek nem összehangolt módon működnek.

Félrenyelés műtét során

Különleges eset a félrenyelés (aspiráció) műtét alatt. Az érzéstelenítés felülbírálja a nyelési mechanizmust, és a táplálék vagy a folyadék, amelyet közvetlenül a műtét előtt fogyasztottak, visszafolyhat a nyelőcsőből és a légcsőbe kerülhet – ezért az aneszteziológusok nagy hangsúlyt helyeznek arra, hogy a beteg gyomra a tervezett műtét előtt üres legyen.

(Félrenyeléskor segíthet a Heimlich-féle fogás: a fogást elvégző a fuldokló mögé állva két kezét összekulcsolja a másik hasának felső részén, és a kezeit hirtelen hátra és felfelé rántva összepréseli a tüdőt, hogy az így megnövekedő légnyomással próbálja kiszabadítani a félrenyelt tárgyat. A módszert rendszerint akkor használják, ha a fulladozó felnőtt vagy idősebb gyermek, és még lélegzik. Kisgyermekeknél hasra fektetést és hátba verést alkalmaznak inkább. Mivel a fogás a légnyomáson alapszik, csak olyankor működik, amikor a félrenyelt dolog teljesen elzárja a légcsövet – félrenyelt folyadéknál vagy halszálkánál nem – a szerk.)

(Németből fordította: Koncz László)

Ha érdekli a téma, ajánljuk figyelmébe az alábbi cikket is:

A rágás fontossága