Ahogy a meleg évszak lassan véget ér, színessé válnak az első levelek, a gombabarátok is megjelennek az erdőben. Augusztustól októberig tart a szezon, de a gombázás nemcsak szórakozást jelent, hanem a friss levegőn való mozgás miatt is egészséges. Fontos azonban, hogy legyünk nagyon óvatosak a keresésénél, nehogy kórházban végződjön a nap.

A gomba igen egészséges. Körülbelül 90% vizet tartalmaz, ezért rendkívül alacsony a kalóriatartalma (20 kcal/100 g alatt). Nagy mennyiségű vitamin és ásványi anyag is van benne. Az elsők és legfontosabbak a B-vitaminok családjának tagjai, amelyek fontosak az idegek és az izmok számára, valamint a D-vitamin, amely jó a csontképződéshez. Emellett a gombák például káliumot, foszfort, rezet és szelént is tartalmaznak.

Ehhez jönnek még az értékes rostok, amelyektől a gombás ételek hosszú ideig laktatóak, és elősegítik az emésztést is. Ezenkívül a gombákban kiváló minőségű fehérje van az izmok építéséhez. A gombák mannitot is tartalmaznak, ami valójában a cukor egy fajtája, különösen alkalmas cukorbetegek számára.

Mikoterápia: gomba gyógymódként

Az úgynevezett mikoterápiában a gombákat gyógymódként használják. Azt mondják, hogy bizonyos típusú gombaporok és -kivonatok erősítik az immunrendszert, szabályozzák a vér lipidszintjét vagy koleszterinszintjét, illetve csökkentik a vérnyomást. Még az antibiotikumok előállításához is használnak gombát. Itt olyan gombák is szóba jönnek, amelyek egyébként nem ehetők.

Nem növény, egyedi élőlény

A gombákat korábban a növényekhez sorolták, de ma a növények és állatok mellett független, egyenértékű rangot foglalnak el. A tényleges gomba a föld alatt él, az aljzatban rejtve. Finom elágazó szálhálózatból – a mycéliumból – áll, amely közvetlenül a föld felszíne alatt található, fatuskókban és fákban.

Amit gombáknak nevezünk, az a föld alatti mikroorganizmusok termése, és a nagyobb növényekhez hasonlóan főként ősszel teremnek. Minden évben, amikor vége a meleg napoknak, eljön a gombázás, a gombakeresés ideje. Minden gombaév különbözik, mivel az egyes fajok előfordulása évről évre változik, sőt a növekedési helyek is változhatnak.

Mérgező gombák

Az ismert több mint 5000 faj közül csak mintegy 150 mérgező azonosított. A zöldes-fehéres galóca (az erdei csiperkére emlékeztet) a legveszélyesebb gomba, amely a halálos mérgezések 90 százalékáért felelős. Már 60 gramm friss gomba halálos egy felnőtt számára.

A gombamérgezés tünetei egészen különbözőek lehetnek. Egyesek órák után jelentkeznek, mások csak napok után. Gyakori a hányás, hasmenés, láz vagy súlyos hasi fájdalom. Erős szívdobogás, izomrángás, nyugtalanság, álmosság vagy hallucinációk szintén a gombamérgezés lehetséges következményei.

Fontos: Mérgezés esetén azonnal orvoshoz kell fordulni!

Amire a gombázás során ügyelni kell

A gombaszedőnek kosárra, késre és az erdőlakók kiváló ismereteire van szüksége:

• A legjobb, ha fiatal és keményebb gombát gyűjtünk. Ne szedjünk átázott gombát, mivel nem tartós.
• A gombát a gyümölcshöz hasonlóan szedjük. Minden gombát vágjunk le a tőről, ha tehetjük. Ezzel kevésbé roncsoljuk a gomba szárát, mintha tépnénk.
• A gombázás során a levélréteget és a mohaborítást nem szabad felkavarni vagy megsemmisíteni, hogy a gombaszálak (mycelium) ne sérüljenek meg.
• Az étkezési gombát a találati helyen tisztítsuk meg!

A fogyasztásra szánt gomba esetében száz százalékig biztosnak kell lenni a fajtában. Ha a legkisebb kétség merül fel, tartsa külön a gombafélét, és hagyja, hogy a gombaszakértők meghatározzák. Semmilyen körülmények között nem szabad tanácsot elfogadni idegenektől, akik állítólag ismerik az összes gombát. Ez a tanács végzetes lehet.

Mennyi káros anyag lehet benne?

Az erdőből származó vadon élő gombák nehézfémeket és/vagy radioaktív sugárzást tartalmazhatnak:

Különösen az ipari területek vagy a forgalmas utak közelében található gombák gyakran tartalmaznak nehézfémeket, például ólmot, higanyt vagy kadmiumot. Túl sok kadmium és ólom károsítja a májat és a vesét, a higany hatással van az idegrendszerre.

A csernobili reaktorkatasztrófa miatt a gombák fokozott sugárterhelése ma is észlelhető.

Egészséges embereknél a vadon termő gomba tolerálható, ártalmatlan. (A biztonságos helyzet érdekében a Német Táplálkozási Társaság hetente legfeljebb 200-250 g vadon termő gomba fogyasztását javasolja.) A kisgyermekek, a terhes nők és a szoptató anyák teljesen töröljék étrendjükből.

Ezzel szemben a termesztett gombák biztonságosan fogyaszthatók, mivel előnyük a vadon élő gombákkal szemben, hogy a termelés során nincsenek kitéve szennyező anyagoknak vagy radioaktív sugárzásnak. A termesztett gombákat általában zárt területeken, speciális szubsztrátumokon, táptalajon termesztik, ezért a nehézfémek és más szennyező anyagok jelenléte rendkívül alacsony.

Szabad-e a gombát felmelegíteni?

A gomba újbóli melegítését elutasító javaslat elvileg elavult. Olyan időből származik, amikor nem voltak hűtőszekrények, és a gomba gyorsan romlott. Ma aggodalom nélkül ismét felmelegíthetjük a gombák maradékát, ha azokat az első étkezés után a lehető leghamarabb a hűtőszekrénybe tettük. A melegítés azonban megváltoztatja a gomba fehérjeszerkezetét, ami emésztési zavart okozhat az arra érzékeny emberekben.

(Németből fordította: Koncz László)

Ha érdeklik a gombák, ajánljuk figyelmébe az alábbi cikket:

Gombák a gyógyításban