A 21. századi gyerekek már nem tudnak koncentrálni, mert túlságosan függnek a képernyőktől – állítja Michel Desmurget neurológus, a kognitív idegtudományok kutatója, a „A digitális butaság gyára – a képernyők veszélyei a gyermekeinkre” című könyv szerzője. Az agyunk szerinte nem alkalmazkodott a digitális környezetéhez, és nehezen tud koncentrálni.

A fejlődéshez az agynak olyan nyugalomra van szüksége, amelyet az értesítések, a tweetek, az e-mailek és a kommentek nem biztosítanak. Ezért a szakértő azt javasolja, hogy a 6 éves kor alatti gyermekeket soha ne engedjük a képernyők elé.

Most mit látunk magunk körül?

Manapság a képernyők mindenütt megtalálhatók: a közlekedésben, irodában, tengerparton, tornateremben, asztalnál, hálószobában, ébredéskor, lefekvés előtt, hétfőtől vasárnapig, 1-től 122 éves korig. Csak nézzünk körül! Most például, amikor ezt olvassa, hány képernyő van a közelében?

Régebben senki nem töprengett azon, hogy e világító felületek elszaporodása hatással lehet-e az egészségünkre. A kutatók ma már jelzik, hogy a képernyőknek való túlzott kitettség miatt a 21. század gyermekei és serdülői nem képesek koncentrálni.

Ha úgy definiáljuk a figyelem szót, hogy összpontosítunk, és kizárjuk a környezetet, minden külső ingert és saját gondolatainkat azért, hogy egy adott feladatra koncentráljunk, akkor már régóta tudjuk, hogy ezek az eszközök egyértelműen és minden kétséget kizáróan negatívak és ártalmasak – mondja Desmurget.

A könyv szerzője szerint három tényező járul hozzá a figyelem elillanásához. Egyrészt a képernyők felváltják azokat a tevékenységeket, amelyek „felépítik a figyelmet”, másrészt támadnak egy értékes dolgot, az alvást. Végül, de nem utolsósorban az agyunk túlságosan öreg ehhez a világhoz.

Túlhaladtuk a régi agyunkat

A bolygó megváltozott a digitalizáció megjelenésével, de nem végezte el a frissítést. „Ugyanaz maradt, mint az ősi időkben. Nem úgy »gyártották«, hogy kezelje ezt a helyzetet és a digitális korban éljen. Szüksége van az emberre. A fejlődéshez nyugalomra, az érzékszerveink kifinomult működésére van szükség, amit az értesítések, a tweetek, az e-mailek és a kommentek már nem adnak meg.”

A képernyők olyan tevékenységet váltanak fel, amelyek valóban elősegítették a koncentrációt, például az olvasást vagy a rajzolást. „2 éves kortól kezdve a nyugati országok gyermekei naponta 3 órát töltenek a képernyők előtt. 8 és 12 év között ez majdnem 4 óra 45 perc. 13 és 18 év között már elérik a 6 óra 45 percet” – írja Michel Desmurget. Különösen a párhuzamos tevékenységek végzése vagy az SMS-ezés rombolja a figyelmet. A tanulmányok azt mutatják, hogy minél jobban megszokják a gyerekek az egyidejűleg végzett több feladatot, annál szórakozottabbá válnak, és ez egy ördögi kör.

A képernyők az alvás ellen hatnak

Az agyunk egyik legfontosabb üzemanyaga az alvás. Egy tavaly márciusban közzétett tanulmány szerint a 15-24 évesek alváshiánytól szenvednek, gyakran éjszakánként hét óránál is kevesebbet alszanak az ajánlott nyolc helyett.

A szakértő azt javasolja, hogy soha ne tegyük ki a 6 éves kor alatti gyermekeket a képernyők hatásainak. „Napi 10-15 perc alatt a fejlődésre nézve negatív hatásokat tapasztalunk” – mondja. Kissé idősebb gyermekek esetén is legfeljebb fél óra lehet a megengedett. És mivel a mai gyermekek a holnap felnőttjei lesznek, egyes országok komolyan veszik az ajánlást. Tajvanon 2015 óta 50 000 új tajvani dollár vagy 1 400 euró pénzbírságot szabhatnak ki egy olyan szülőre, aki 2 éven aluli gyermeket a képernyők előtt hagy az észszerűnek tartott időtartamon túl. Olyan intézkedés ez, amelyet nehéz alkalmazni, de amely egyszer talán megtérül.

Ha szívesen olvasna még a képernyők emberi szervezetre gyakorolt hatásairól, ajánljuk figyelmébe az alábbi cikket:

Veszélyes képernyők