Az emberi bélflóra körülbelül 100 billió baktériumot tartalmaz. Összehasonlításul: az egész világon mintegy hét és fél milliárd ember él. A bennünk lévő mikrobák nagy része az egészségre előnyös, mások azonban káros hatással vannak a szervezetre. Miért van szükségünk bélflóránk baktériumaira, és hogy hogyan tudjuk ápolni vagy újjáépíteni a rendszert?

Bélflóráról beszélünk, mert a bél lakóit eredetileg a növényvilághoz tartozónak tartották. Most már ismert, hogy ezek baktériumok, vírusok, gombák és archeák (sejtes szervezetek csoportja). Ma inkább bél mikrobiomról beszélünk. A bélbaktériumok nagy része hasznos segítő. Segítenek az emésztésben, vitaminokat (B2, B7, B9, B12 és K) képeznek, és erősítik testünk védelmét. Leginkább a vastagbélben találhatók, de a végbélben is kimutathatók a bélbaktériumok.

Hogyan alakul ki a bélflóra?

A bél (intesztinális) mikrobiom összetétele minden emberben egyedi. Vannak baktériumtörzsek, amelyek minden emberben azonosak, de két ember mikrobiomjának összetétele soha nem egyforma.

Az étrend fontos tényező, befolyásolja a bélflórát. Minden baktériumtípus egy bizonyos élelmiszert részesít előnyben. Az egyiknek szénhidrátra, a másiknak fehérjére vagy zsírokra van szüksége. Ezért a táplálkozás változtatása mindig észrevehető a bél mikrobiomjában: már egy nap múlva is megváltozik a baktériumok összetétele.

A bélflóra összetétele alapján háromféle embertípust lehet megkülönböztetni, de vegyes típusok is lehetségesek:

1. enterotípus: náluk a bakteroidák dominálnak, és ezek anaerobok, csak oxigén hiányában fejlódnek. Nem termelnek spórákat és metabolikus útjuk a fermentáció. Ez a típus magában foglalja azokat az embereket, akiknek az étrendje sok fehérjét és telített zsírt tartalmaz, akik sok húst fogyasztanak.
2. enterotípus: a domináns törzset itt a prevotella baktériumok képezik. Jól érzik magukat a sok szénhidrátot fogyasztók emberek vastagbelében.
3. enterotípus: a ruminococcus baktériumok a meghatározók. Szeretik a cukrot, és ezért azok bélrendszerében találhatók, akik szívesen esznek édeset.

Ami azonban az egyes baktériumtípusok kedvelt étrendjét illeti, a tudomány még megosztott, így az itt említett feloszlás csak egy lehetséges magyarázat.

Ha felborul a bélflóra egyensúlya: a diszbiózis tünetei

Az egészséges bélflóra biztosítja a belek zavartalan működését. Ám ha emésztési zavar jelentkezik, valószínűnek tűnik, hogy egyes baktériumok túlságosan elszaporodtak. Ebben az esetben a káros és a hasznos baktériumok aránya felborul, ami negatív következményekkel járhat. A leggyakoribb tünet például a székrekedés vagy hasmenés, a puffadás és a hasi fájdalom.

A megzavart bélflóra számos betegséggel is összefügg. A bél mikrobiom és a betegségek keletkezése közötti összefüggésről – mint például a depresszió, a szív- és érrendszeri megbetegedések, az autoimmun betegségek, sőt a rák is – a kutatók hevesen vitatkoznak.

Hogyan hatnak az antibiotikumok?

Az antibiotikumok bevitele bizonyíthatóan károsan hat a bélflórára. Ezek a gyógyszerek nemcsak a kórokozókat ölik meg, hanem megváltoztatják a bélflóra összetételét is. Antibiotikum szedését követően a bélflóra ugyan nem tűnik el teljesen, de megtizedelődik, és az összetétele a káros baktériumok felé tolódik el. Az antibiotikumok bevétele után például ezért fordul elő gyakran hasmenés.

Hogyan épül újjá a bélflóra az antibiotikumok után?

Az antibiotikum terápia után az emésztési problémák elkerülése érdekében hasznos a bélflóra helyreállítása az alábbiakkal:

• Probiotikumok: élő, hasznos baktériumok, amelyeket szájon át szedünk
• Prebiotikumok: olyan rostokat tartalmaznak, amelyek ezeket a baktériumokat táplálják
• Szinbiotikumok: a probiotikumokat és prebiotikumokat egyaránt tartalmazó készítmények

Ezek a készítmények kapszulák, porok és ivókúrák formájában kaphatók a gyógyszertárakban.

Mennyire hasznosak a probiotikumok?

A probiotikumok szedésének hatékonyságával és kockázatával kapcsolatban nincs egyetértés. Az új tudományos bizonyítékok arra utalnak, hogy a nagy dózisú probiotikumok hosszú távú bevitele meglepő módon emésztési problémákat okozhat. A tanulmány vezetője, dr. Satish Rao azon a véleményen van, hogy a bélflórát felépítő szerek gyógyszerek és nem étrend-kiegészítők. A probiotikumok hosszú távú alkalmazását orvossal kell tisztázni.

Székletátültetés a bélflóra felépítéséhez?

A pro-, pre- és/vagy szinbiotikumok akár meg is akadályozhatják, hogy a bélflóra visszatérjen az eredeti állapotába. Egy vizsgálat szerint a bélflóra helyreállításához hasznosabb lehet az ún. autológ székletátültetés. Ekkor az érintett személy a székletét a gyógyszer szedése előtt átadja, és azt az antibiotikumok után kapja vissza. A témával kapcsolatban további kutatásokra van szükség.

Más területeken is vizsgálják a széklet mikrobiális transzplantációját (FMT). Korai jelzések arra utalnak, hogy az egészséges személy székletéből történő átültetés segíthet más anyagcsere-betegségekben szenvedőknek.

Vastagbéltisztítás

A bélrehabilitáció nem csak a bélflóra felépítését foglalja magában. Arra szolgál, hogy eltávolítsa az egészségtelen baktériumokat és más szennyező anyagokat. Az ilyen kúra gyakran antibiotikum adása után történik. A vastagbél tisztítása többféleképpen is elvégezhető. Lehetőség van az ürítés beöntéssel való elősegítésére. Ez az úgynevezett kolon-hidroterápia azonban kockázatokkal jár. Hányingert, hányást, hasmenést és veseelégtelenséget okozhat. Semmiképpen sem szabad egyedül, otthon és orvosi segítség nélkül végezni. Ez mindenféle vastagbéltisztításra vonatkozik. Különösen a gyógyszert szedőknek kell előzetesen konzultálniuk az orvossal, mivel a vastagbéltisztítás egyes módszerei megváltoztathatják a gyógyszerek hatékonyságát.

Szelíd segítség otthon

A bél rehabilitálására szolgáló szelídebb módszer az útifűmaghéj fogyasztása. Bőséges vízzel kell lenyelni, amitől a belekben megduzzad, és út közben megszabadítja a beleket a felesleges lerakódásoktól.

Vigyázat: az útifű megkötheti a gyógyszereket, és ezért csak kúraszerűen, nem állandóan szabad fogyasztani.

Mely élelmiszerek jók a bélflóra számára?

Aki a probiotikumok hallatán csak a joghurtra gondol, csalódni fog: ez nem ilyen egyszerű. Az étrend segíthet ugyan a bélflóra megerősítésében, de a bélflóra helyreállítása hatékonyabb probiotikumok, prebiotikumok vagy szinbiotikumok alkalmazásával.

Vannak természetesen olyan élelmiszerek, amelyek jótékony hatással vannak a bél mikrobiomra. Ide tartoznak például a rostokban gazdag élelmiszerek, így a teljes kiőrlésű gabonatermékek. Ezek előnyösebbek, mint a rövid láncú szénhidrátok, például a cukor és a fehér liszt. A friss savanyú káposzta nagy mennyiségű tejsavbaktériumot tartalmaz.

Egészséges életmód

Az étrend mellett az életmód is befolyásolja a bélflóra állapotát. A stressz és a testmozgás hiánya negatív hatással van a bélre, ezért fontos a rendszeres alvási ritmus fenntartása, a relaxáció és az elégséges mozgás. Már az enyhe mozgás is elősegíti a perisztaltikát, azaz a bél mozgását.

(Németből fordította: Koncz László)

Ha érdekli a téma, ajánljuk figyelmébe az alábbi cikket:

Rostok: egyen többet, de fokozatosan