A szívburok gyulladásának számos oka lehet. A fájdalom általában a szegycsont mögött jelentkezik, és súlyosan érintheti a szív és a keringés funkcióit. A perikardium védőköpenyként veszi körül a szívizmokat, két lemeze egymással egy résen keresztül érintkezik, ezek felszínét sima hámréteg fedi, így a szív súrlódásmentesen végezheti ritmikus összehúzódásait.

A szívburokgyulladás okai

A szívburokgyulladás leggyakoribb oka fertőzés, amelyet többnyire vírusok, ritkábban baktériumok és egyéb kórokozók okoznak. A reumás láz bizonyos baktériumok okozta fertőzés szövődményeként szívburokgyulladást okozhat, ahol gyakran a szívbelhártya (endokardium) és maga a szívizom (myocardium) is érintett. Ez az immunrendszer hamis reakciójához vezet, amelyben a védekezés a test saját szövetére – ebben az esetben a szívszövetre – irányul, és gyulladásos reakciókat idéz elő. Ugyanez történik más autoimmun betegségeknél is, például a vázizomrendszeri reumás megbetegedéseknél és pl. gyógyszerekkel szembeni túlérzékenységi reakcióknál.

Nem ritkán szívroham után is előfordul szívburokgyulladás, ami azt jelenti, hogy a korai forma az infarktus után 24-48 órával, későbbi formája két-három héttel az infarktust követően jelentkezik. A szívburokgyulladás egyéb okai lehetnek:

• pajzsmirigy alulműködés
• a szervezet kötőszöveti betegségei
• a mellkasban növekvő daganat
• szívsebészeti beavatkozás

A betegségek 20-30%-ában nincs egyértelmű ok.

A szívburokgyulladás tünetei

Mint minden gyulladás, a szívburokgyulladás is az érintett szövetek fokozott vérbőségével jár; a vérben keringő gyulladásos sejtek felhalmozódnak a szövetben, és több szöveti folyadék halmozódik fel. Hogy jelentkeznek-e panaszok, és milyen mértékben, attól függ, hogy a két szívburok membrán érintkezési felületén csak gyulladásos lerakódások lépnek-e fel, vagy a szívburok folyadék is felhalmozódik-e.

Az előbbi esetben – az úgynevezett száraz szívburokgyulladáskor – légzéstől függő mellkasi fájdalom a jellemző, ami megnő fekvéskor és a köhögéskor, de előredőléskor csökken.

A második esetben a szívburokban lévő folyadék gátolhatja a szívizom normális elernyedését és vérellátását annyira, hogy a szív és az érrendszer is károsodik. A jelek közé tartozik a fizikai gyengeség, nehéz légzés és felső hasi panaszok. A legrosszabb esetben keringési sokkot okoz.

A krónikus gyulladás speciális formája az úgynevezett páncélszív, amelynél a szívburok az ismétlődő gyulladások miatt összezsugorodik és hegesedik, így elveszíti rugalmasságát, és mint egy merev köpeny, nem hagy a szívnek elég teret a működéshez.

Súlyos folyadékgyülem esetén a szívburokban lévő folyadékot beültetett katéteren keresztül kell eltávolítani. Az akut szívburokgyulladás a legtöbb esetben a folyadék elvezetése után következmény nélkül gyógyul.

Csak ritkán van szükség műtétre

Krónikusan visszatérő folyadékgyülem esetén műtéti úton teszik lehetővé a folyadék eltávozását. A ritka páncélszív esetén a szívburkon keletkezett hegeket szívsebésznek kell eltávolítania.

(Németből fordította: Koncz László)

Ha érdekli a téma, ajánljuk figyelmébe az alábbi cikket:

Szívünk védelme, a mozgás