A vesemedence-gyulladás nem kíméli a nőket sem, sőt náluk gyakrabban fordul elő. A veseszövet gyulladása nőknél 6-8-szor gyakoribb, mint a férfiaknál. Ennek oka az, hogy a nőknél a vizelet útja rövidebb, mint a férfiaknál, ezért a fertőzés könnyebben behatol a hólyagba és a vesékbe, így a mikrobák könnyebben elterjednek az egész kiválasztó szervben.

A vesemedence-gyulladás (pyelonephritis) például a 18-30 éves fiatal nőknél a leggyakrabban a szexuális élet kezdete, a terhesség és a szülés következtében alakul ki, amikor is növekszik az urogenitális (húgy- és ivarszervi) rendszer különböző betegségeinek kockázata.

Később más lehet az ok: csökken a szervezet fertőzésekkel szembeni rezisztenciája, krónikus betegségek jelenléte, állandó túlterheltség, stressz és vitaminok, más alapvető anyagok hiánya miatt.

Mi lehet a betegség oka?

Ha valaki influenzában megbetegedett, mandulagyulladást kapott, vagy az urogenitális rendszer krónikus megbetegedésben szenved, illetve bármilyen más gyulladás alakult ki a szervezetében, például egy lyukas fog miatt, akkor a baktériumok ezekből a gócokból könnyen a vesébe áramlanak. Ha a vesék legyengülnek (például meghűlés miatt), akkor a belekben élő szokásos baktériumok vagy a szomszédos szervekből származó mikrobák vesemedence-gyulladást okozhatnak, ez nagyon gyakran előfordul.

Nem ritka a baktériumokkal fertőzött vizelet áramlása által kiváltott megbetegedés. A kórokozó mikroorganizmusok behatolnak a vesékbe, és gyorsan elkezdenek szaporodni, károsítva a veseszövetet. Ez akkor fordul elő, ha „gátak” vannak a vizelet kiáramlásának útjában. Idősebb férfiaknál például a prosztata betegsége esetén alakul ki vesemedence-gyulladás.

A vizelet veséből történő elvezetésének akadályoztatása más okokból is előfordulhat, nemcsak férfiaknál, hanem nőknél is: vesekő, vesekólika, a húgycső beszűkülése, ciszta vagy vesedaganat jelenléte esetén. Meg kell említeni egy jelentős kockázati csoportot, a 7 év alatti gyermekeket, akiknél a kiválasztó rendszerük fejlődési sajátosságai miatt kezdődhetnek veseproblémák.

Milyen tünetekre figyeljünk?

A kimeneteltől függően a vesemedence-gyulladás két formáját különböztetjük meg: az akut és krónikus változatot. Az akut gyulladás esetén a testhőmérséklet 39-40 fokra ugrik, gyengeség, hidegrázás, fejfájás jelentkezik, a beteg elveszíti étvágyát. Az érintett vesén tompa, általában egyoldalú derékfájás észlelhető. A vizelés az akut gyulladás egyszerűbb formájában nem romlik, nincs ödéma. Ha az ember odafigyel, vizeletben elváltozásokat észlelhet: zavarossá válhat, vöröses árnyalatú és kellemetlen szagú lehet. Ha vizelet tesztet végeznek ebben az időszakban, akkor az eltérést mutat a normáltól.

Hangsúlyozni kell: manapság a vesemedence-gyulladás gyakran orvul csap le betegre, nincs láz vagy erős fájdalom. Az időseknél gyakran előfordul, hogy a gyulladásos folyamat nem a jellemző karakteres kezdettel jelentkezik. A vesemedence-gyulladást diagnosztizálni objektíven nehéz feladat. A fiatal és a középkorú emberek azonban megbocsáthatatlan hibát követnek el, ha a jól kifejezett, és a gyulladásra utaló jeleket nem veszik észre.

Súlyos megfázás hátterében kialakult vesemedence-gyulladás első rohamát gyakran isiásznak tulajdonítják. Eközben a betegség krónikussá válik. Ilyenkor az antibiotikumokkal történő öngyógyítás (sok beteg ilyenkor ezt teszi), nemcsak hogy nem tisztítja meg a veséket a mikrobáktól, hanem a nem megfelelő kezelés miatt a gyulladás manifesztálódik, és a beteg olyan helyzetbe kerül, amikor már nagyon nehéz lesz meggyógyulni.

Ha krónikussá válik a gyulladás

Ha a vesemedence-gyulladás krónikussá válik, létrejöhet egy pusztító folyamat, amelynek során a vesében tályog vagy más néven karbunkulus alakul ki. Ezt a nagyon veszélyes helyzetet éles romlás, émelygés, hányás kíséri. A reggel mért testhőmérséklet 35-36 fokról estére és 40-41fokra ugrik. Ugyanez történik, ha a medencegyulladás oka a vizelet áramlásának útjában elakadt egy vesekő. Ilyenkor sürgősségi műtét szükséges.

Gyógynövények, amelyek segíthetnek

A vizelethajtó növények alkalmasak a panaszok enyhítésére, megelőzésre. Ezek a boróka, petrezselyem, nyírfalevél, vörösáfonya, görögdinnye és a speciális veseteák. Mindegyikük a vesék állandó átmosását biztosítja. A szamóca és a vörösáfonya levelek enyhítik a vesék gyulladását. A csipkebogyó, búzavirág, csalán eltávolítja a sókat a húgyúti rendszerből, megakadályozva a kőképződést. A kamilla, orbáncfű, martilapu, vöröshagyma és fokhagyma fertőtleníti a vizeletet. Az antimikrobiális hatások mellett a fokhagyma és a hagyma javítja a vese vérellátását is.

Fontos a megelőzés

Mivel a pyelonephritis szinte mindig másodlagos betegség, meg kell szabadulni azoktól a bajoktól, amelyek kiváltják, és ezt fiatalon kell kezdeni. Meg kell tanítani a fiatalokat a vesék védelmére! A mai divat, a nyitott derékrész, sajnos provokálja a betegség kialakulását. Azok a lányok és fiatal nők, akik még a hidegben vesznek fel meleg ruhát, könnyen kaphatják meg ezt a betegséget.

Akut pyelonephritis esetén a betegnek ajánlott több mint 2 liter folyadékot inni. A fűszeres, zsíros, sült ételeket ki kell zárni, a friss gyümölcsök és zöldségek arányát az étrendben növelni kell. Nagyon fontos, hogy a beteg megkapja a szükséges mennyiségű vitamint.

Krónikus pyelonephritis esetén, ha nincs súlyosbodás, a hús-, halleves fűszerezése mérsékelten korlátozott. A húst és a halat főként főtt formában fogyasszák. A sóbevitelt korlátozni kell napi 8 grammra, főleg magas vérnyomással kombinált betegség esetén. A folyadékmennyiség ugyanaz, mint az akut gyulladásnál: legalább 2 liter folyadék naponta.

(Oroszból fordította: Péter János)

Ha érdekli a téma, ajánljuk figyelmbe az alábbi cikket:

Mit árul el a vizelet az egészségéről?