„Nem emlékszem, mikor hallottam először a nyugtalan láb tünetegyüttesről (RLS). Ám többször is tapasztaltam, hogy nyugtalanná válok alvás közben, hánykolódom, kedvező alvási pozíciót keresve. Úgy éreztem, mozgatnom kell a lábaimat; a combhajlító izmom begörcsölhetett”, írja dr. George Lundberg. Panaszával soha nem fordult szakorvoshoz, de kísérletezni kezdett önmagán.

Az 1960-as évektől kezdve az alváslaborokban az RLS-t egyre többet tanulmányozták, és igyekeztek összefoglalni a tüneteket. A nagyhírű Mayo Clinic az RLS-t a következőképpen írja le: „… kényszerítő, kellemetlen érzések a lábakban vagy a lábfejben… a test mindkét oldalán… inkább a végtagban, mint a bőrön… kúszás, húzás, lüktetés, fájdalom, viszketés, elektromos… nehéz megmagyarázni…” Nem igazán zsibbadást éreztek az érintettek, inkább állandó vágyat a lábak mozgatására.

Minden tizedik ember megtapasztalja

Biztos vagyok benne, hogy sokan találkoznak ezekkel a tünetekkel, nem értik, és nem tartják elég fontosnak ahhoz, hogy bármit is tegyenek ellene. Úgy gondolják, hogy az amerikaiak 1–15%-a érintett az RLS-ben.

Az ok ismeretlen, de úgy tűnik, hogy jellemző a családi előfordulás. Lehet, hogy genetikai eredetű (autoszomális domináns), de a kiváltó géneket egyelőre nem sikerült azonosítani.

Számos gyógyszeres és fizikoterápiás kezelést kipróbáltak, egyes betegeknél átmeneti sikerrel, de idővel ezek a kezelések többnyire kudarcot vallottak.

A Big Pharma nagy üzletet szimatolt

Tudjuk, hogyan működik gyakran a Big Pharma. Egy cég tulajdonában van egy gyógyszer, lehetőleg szabadalmi oltalom alatt, de nyilvánvaló nyereséges javallat nélkül. Ilyen esetben meg kell találniuk egy olyan egészségügyi állapotot, amely ideális esetben zavaró tünetekkel jár, amelyeken a gyógyszer bizonyos mértékig javíthat.

A valószínű jelölt tünettel felvértezve a cég kampányba kezd, hogy megtalálja azokat az embereket, akik esetleg szeretnének szedni az általuk kínált új szert. Előbb-utóbb képesek nagyszámú embert azonosítani, akik szinte bármilyen tünetnek megfelelnek. Igaz, közülük sokan soha nem gyanították, hogy valójában komoly betegségük van, még kevésbé azt, hogy az kezelhető.

A GSK egy év alatt megduplázta az eladásokat

2005-ben az illetékes amerikai hatóság, az FDA jóváhagyta a GlaxoSmithKline (GSK) gyógyszergyártó ún. dopamin agonista hatóanyagú Requip (ropinirol) gyógyszerének forgalmazását. Az RLS általános ismertségének növelése céljából a GSK reklámkampánya hangsúlyozta: „egy új felmérés szerint egy gyakori, de kevéssé ismert rendellenesség – nyugtalan láb tünetegyüttes – ébren tartja az amerikaiakat éjszaka.”

Egy éven belül a gyógyszer eladásai megduplázódtak, a 2005-ös 165 millió dollárról közel 330 millió dollárra 2006-ban. Hamarosan évente 4,4 millió receptet írtak fel a gyógyszerre, az eladások pedig közel 491 millió dollárt tettek ki. Később megjelent a konkurencia is a hasonló hatóanyagú más gyógyszerekkel, az egyik gyártó még transzdermális (bőrön át ható) tapaszokat is piacra dobott.

Egyelőre nincs biztos gyógymódja

Ma már nyugodtan kijelenthetjük, hogy az RLS egyértelműen felismerhető tünetekből áll, és nincs rá jól működő gyógymód. Sokféle gyógyszert írnak fel rá,közéjük tartoznak a dopaminerg szerek, benzodiazepinek, opioidok, görcsoldók, alfa 2-adrenerg agonisták és a vassók. Mindez általában annak a jele, hogy egyik terápia sem működik jól.

Ugyanez vonatkozik a fizikai (testi) terápiákra is: alváshigiénia, testmozgás, hideg-meleg fürdő, végtagmasszázs, a láb vibrációs vagy elektromos stimulációja, lefekvés előtti koffeinfogyasztás. Az érintett tehát sok mindent kipróbálhat, és tesztelheti, hogy nála működik-e valami.

Lehet, hogy a cukorbevitel a bűnös?

Dr. George Lundberg így írja le a saját esetét. 2023 novemberében, egy egészségesnek mondható otthoni vacsora után, amit egy kis borral öblítettem le, megkívántam egy kis desszertet. De nem álltam meg itt, csak úgy „nyomtam be” az édességet. A Mini Dove szeletek 11 gramm cukrot tartalmaznak. De ott volt még a Snickers, a Milky Ways és a Twix minibar, mindegyikben legalább 20 gramm cukor. Nem sokkal lefekvés előtt ezekből ettem néhányat.

Aznap éjszaka, néhány görcsös órán át, komisz RLS-em volt. Forgolódtam, hánykolódtam, ide-oda fordultam, kényszeresen új alvási pozíciót keresgéltem, hogy hamarosan újra megmozduljak. Mindez ismétlődő lábgörcsökkel párosult, és egyfajta hátborzongató, „mászó” bőrérzettel. Igen kellemetlen élmény volt. Végül elérkezett a megváltó alvás, és a következő hetek is nyugodt éjszakákkal teltek.

Egy jó tesztelési módszer

Létezik egy klasszikus módszer annak meghatározására, hogy egy gyógyszer milyen reakciót, állapotot vált ki, esetleg okoz-e betegséget. A lényeg a következő.

Adja be a gyógyszert, és a betegnél megjelennek a betegség tünetei. Hagyja el a gyógyszert, és a probléma eltűnik. Ismételje meg háromszor.

Siwert de Groot (Hollandia) 2023-ban közzétette ennek a technikának egy nagyon meggyőző alkalmazását: egy hétig nagy cukorfogyasztás, majd a következő héten alacsony cukorbevitel, és mindez háromszor megismételve egy betegen.

Ön is tesztelheti a szervezetét. Kezdje a cukorral, és nézze meg, mi történik. Vezessen nyilvántartást, és tudassa a világgal, hogy mire jutott. Legyen a saját klinikai kutatója. A közösségi média bőséges lehetőséget kínál az eredmények megosztására, legyenek azok bármilyenek is.

Nemet mondhatnánk rá

Hány millió dollárt veszítene a Big Pharma, ha az RLS-ben szenvedő betegek nemet mondanának a cukorra, és ez a módszer jól működne? Természetesen, mivel az emberek emberek, valószínűleg sokan szívesebben fogyasztanák tovább a cukrot, híznának, cukorbetegségben szenvednének, majd gyógyszereket szednének az RLS tüneteik enyhítésére.

De a betegeknek legalább biztosítani kell a tájékozott választás lehetőségét.

(Angolból fordította: K. G.)

Ha érdekli a téma, ajánljuk figyelmébe az alábbi cikket:

A nyugtalan láb szindróma – a népesség tizedének betegsége