A Journals of Gerontology Series A című lapban két új tanulmány is megjelent, melyek arra hívják fel a figyelmet, hogy a nők szellemi teljesítőképességén koruk előrehaladtával sokat segíthet a D-vitamin. A franciaországi Angers Egyetemi Kórház munkatársai Cedric Annweiler vezetésével megállapították, hogy a D-vitamin bevitellel nagyban csökkenthető az Alzheimer-kór kialakulásának esélye.
Egész-ség
A rizskorpa segít a vastagbélrák megelőzésében
A rizskorpában olyan bioaktív molekulák vannak, amelyek hatékonyak a rák megelőzésében, kiújulásának megelőzésében A Colorado Egyetem Rákkutató Központjának kutatói kimutatták, hogy a rizskorpában finom egyensúlyban vannak a bioaktív összetevők, amelyek együttesen mutatnak rákellenes aktivitást, beleértve a sejtburjánzás gátlását, a sejt ciklusának megváltoztatását, a programozott sejthalál, az apoptózis kiváltását a rosszindulatú sejtekben.
Megelőzheti a további szívpanaszokat az egészséges étrend
Azok a szívbetegek, akik a szívük számára egészséges étrenden élnek, a legújabb kanadai kutatás szerint csökkentik a szívroham vagy az agyérgörcs bekövetkezésének valószínűségét. Ez az előny a kutatók szerint a szívgyógyszerek, például a sztatinok, a vérnyomásgyógyszerek és az aszpirin hatásán felül tapasztalható.
Javítja az érrendszer egészségét a gyümölcs?
A Warwick Egyetem és az Unilever kutatói közösen próbálják meghatározni, vajon a zöldségekben és gyümölcsökben lévő tápanyagok javítják-e a szív-érrendszer egészségét, és védenek-e a 2-es típusú diabétesz ellen. Ha a kutatás sikerrel jár, ez lesz az első alkalom, hogy közvetlen összefüggést mutatnak ki a gyümölcsfogyasztás és a szív-érrendszeri egészség javítása között.
Az agyat is tönkreteszi a dohányzás
A King’s College London kutatói azt állítják, hogy a dohányzás az emlékezet, valamint a tanulási és a gondolkodási képesség leépítése révén az agyat is tönkreteszi. A 8800 ötven éven felüli személy részvételével készült kísérletből az is kiderült, hogy a magas vérnyomás és a túlsúly hasonló hatást gyakorol az agyra, bár valamivel kisebb mértékben.
Vegyszerek akadályozhatják a teherbeesést
A hétköznapi életben előforduló vegyi anyagok hátráltathatják a gyermekáldást. Ilyen például a poliklórozott bifenilek (PCB) csoportja, melyet – más hasonló vegyületekkel együtt – betiltottak ugyan, mégis jelen vannak környezetünkben. Az említett vegyszereket gyakran említik állandó összetevőként, ami azt jelenti, hogy a környezetbe kerülve nem bomlanak le.
Veszélyezteti az időseket a fűtetlen lakás
A felfele kúszó energiaárak és a rosszul felszerelt háztartások miatt többen is életüket veszítik majd, mások meg súlyosan megbetegszenek ezen a télen is. A hideg lakások miatt a brit társadalombiztosításra évente 1,36 milliárd font (kb. 400 milliárd) forint többletköltség hárul, mert az idősebbeknél a hideg légzési elégtelenséget, agyvérzést és szívinfarktust válthat ki.
Rosszabbul olvasnak a dohányzó kismamák gyerekei
Külföldi kutatók kimutatták, hogy azok a gyerekek, akiknek az édesanyja terhessége során napi egy doboznál több cigarettát szívott el, nagyon rossz eredményeket értek el az értő, hangos olvasás terén. A közelmúltban megjelent tanulmány során a szerző, dr. Jeffrey Gruen professzor és munkatársai több mint ötezer gyereket követtek nyomon, akiket egy 1990-92 között végzett hosszú távú felmérés résztvevői közül válogattak ki.
Összefügg az 1-es típusú cukorbetegséggel a D-vitamin hiánya
A Kalifornia Egyetem orvosi karának új kutatása összefüggést talált a vér D3-vitamin-szintje és az 1-es típusú cukorbetegség kialakulása között. Hat éven át követtek nyomon közel 2000 embert, és azt a következtetést vonták le, hogy a D3-vitaminnak megelőző szerepe lehet a cukorbajjal kapcsolatban. A kutatás anyaga a Diabetologia című folyóirat decemberi számában jelenik majd meg.
Kihat lányaik termékenységére az anyák menopauzája
Tudósok szerint az anya menopauzájának kezdete alapján megjósolható, mennyire lesz termékeny a lánya, a méhben megmaradt petesejtek ugyanis árulkodóak lehetnek e tekintetben. A kutatók több mint ötszáz 20 és 40 év közötti dán nőt követtek nyomon, akiket három csoportra osztottak az alapján, hogy az édesanyjuknak korán (azaz még 45 éves kora előtt), átlagos időben (azaz 46 és 54 éves kora között), vagy későn (azaz 55 éves kora után) maradt-e el végleg a menstruációja.